Vers
Szeretlek és folytathatnám: szeretlek, mint... és bizonyára jutna eszembe még friss hasonlat, jól hangzó, kevésbé kopott, de így mondom pőrén, dísztelen, vedd vallomásnak vagy tényközlésnek, akár messze vagy, akár a szomszéd szobában, akármi volt, van, vagy lesz velünk, igémet hirdetem, vállalom, vissza nem vonom: szeretlek!
Kék már az ősz, akár a szilva hamva Maradj velem ne hagyj ne hagyj magamra Maholnap itt a hó a dér a harmat Szeress nagyon kívánlak és akarlak Még csillag nincs az este fénytelen Tenélküled minden reménytelen.
Dicsőség aláz s felemel; nincs igazság a hit fényében.
Ezért a magányos és néma tenger barnálló partján
Kicsivé lesz lelkem és túlteszi magát sajnálatján;
Álmodom, s szinte nem vagyok, elvesztem, mim nem volt soha,
És elkezdtem haldokolni, mielőtt még éltem volna.
A játék az, mi minket egybefűz: érzéseinknek is rugalma van - és még a bánatunk is oly derűs, hogy egymástól eltűrjük boldogan. Mi már tudjuk: míly jó a szenvedés s hogy szenvedni olykor nem is nehéz.
Na most elárulok valami szupertitkosat: én tépkedés előtt mindig megszámolom a virágszirmokat hogy tudjam hogy melyik szóval kell kezdeni mert én még játékiból sem akarlak elveszíteni...
Szavakkal játékos életem mellédkuszik és átölel virágos karjaival mint a kánikula ott lenn a nezőkön az örjöngő napot öleli valami rettentő csudába!
Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek, Csak szép játék vagy, összetörlek, Fényét veszem nagy, szép szemednek. - Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.
Egy percig újra fellángoltam, Álom volt, balga, játszi fény; Megtört egy kegyetlen játékon, Leáldozott egy lány szivén...
A képzelődés szép játékai, Az érzemények édes ömledési Szépítik ámbár boldogságodat, De nem tehetnek boldoggá magok.
Im, pille vagyok, parányi pont, a szirmon csöppke fehér jel; te fiúcska vagy, játékra kész, ha üldözöl is, ne érj el.
Nevessek a világ Játékai felett, De ez a nevetés Legyen egy ölelés, Amellyel mindenkit Magamhoz ölelek.
míg örök szerencsejáték világkezdet és világvég: aki tesz, tesz - kár, hogy bárhogy játszol, vesztesz...
A búnak áttetsző tiszta hajnalán te vagy a föld, a test, a vér és terajtad kívül minden csak játék.
Facebook
Pinterest