Idézetek az ellenségről
Ellenségeinken mérhetjük fel, milyen magasan állunk.
Ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz csatában sem jutunk veszedelembe; ha azonban nem ismerjük az ellenséget, csak magunkat ismerjük, akkor egyszer győzünk, másszor vereséget szenvedünk; és ha sem az ellenséget, sem magunkat nem ismerjük, akkor minden egyes csatában feltétlenül végveszély fenyeget bennünket.
Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.
A legveszélyesebb ellenség az, amelytől senki nem fél.
A küzdelem során mindig azt keressük, hogyan védjük gyenge oldalunkat, miközben az ellenség oda csap le, ahol védtelenek vagyunk - oda, amiben a legjobban bízunk.
Ne az ellenségeidtől félj, akik megtámadnak, hanem a barátaidtól félj, akik hízelegnek!
Ha gyűlöljük ellenségeinket, hatalmat adunk nekik - hatalmat álmunk, étvágyunk és boldogságunk felett. Táncra perdülnének örömükben, ha tudnák, mennyire nyomasztanak minket. Gyűlöletünk csöppet sem árt nekik, de saját nappalainkat és éjjeleinket pokollá teszi.
Bocsáss meg ellenségeidnek, de jegyezd meg a nevüket!
Barátok jönnek, mennek... az ellenségek gyűlnek.
A nőt ugyanazokkal az eszközökkel kell meghódítani, mint az ellenséget. Erővel, vakmerőséggel, hízelgéssel és ajándékokkal. De alázatossággal és könyörgéssel sem a nőt, sem az ellenséget nem tudod meghódítani.
Ha ellenségeket akarsz szerezni, próbálj meg megváltoztatni valamit.
Ne gyűlöld az ellenséged, a gyűlölet elvakít!
Szeresd ellenségeidet, hisz ők mondják meg, hol hibáztál.
Mindenek előtt ne félj! Az ellenség, aki téged meghátrálásra késztet, abban a pillanatban ugyanúgy fél tőled.
Sose szakítsd félbe az ellenséget, ha éppen hibát követ el.
Mindig bocsáss meg ellenségeidnek - semmi sem bosszantja őket ennél jobban.
Az ellenség csak részben tudja tönkretenni az embert, egy jóindulatú és meggondolatlan barátra van szükség, hogy az illető tökéletesen és végérvényesen tönkremenjen.
Facebook
Pinterest