Idézetek a felejtésről
Isten nem emlékezik többé bűneinkre... tedd te is ugyanezt - és lépj tovább az életben!
Vannak hegek, amelyek sosem tűnnek el. De most, itt, ebben a pillanatban, úgy érzem, egyetlen heg sincs rajtam.
Az emlékeimet három csoportba lehet osztani: olyanok, amiket el szeretnék felejteni, olyanok, amiket képtelen vagyok elfelejteni, és azok, melyekről el is felejtettem, hogy elfelejtettem, amíg egyszer eszembe nem jutnak.
Szörnyű az emlékezés, de még szörnyűbb, ha nem emlékezel.
Az ember nem rázhatja le magáról csak úgy a múltját. Nem szabadulhat ki csak úgy rögeszméi mindent elnyelő futóhomokjából.
Nem is olyan egyszerű valamit a tudattalanba zárni, és ott pihentetni.
Az embereknek nem volna szabad hátratekinteniük. Az aztán bizonyos, hogy én többé nem teszem.
Ha elég sokat éltél, biztos van a múltadban valami olyan, amit elfelednél. Amikor kudarcot vallottál vagy rosszul döntöttél. Egyetlen apró választás mindent tönkretehet, ezért eltemetjük, elfeledjük; de legbelül tudjuk, hogy kísérteni fog minket.
Az ember tud felejteni. De ami rosszabbá teszi, az megmarad. Valami keserű, sós lerakódás. Fájdalom és rettegés nem tesznek jobbá. Megváltoztatnak. Más lesz az ember. Rosszabb. Mert nem lehet többé egészen az, amire született. A szabadságából veszít valamennyit. Csak annyit, hogy nem lehet egészen ő.
A múltat ereszd el, mert nem történt hiába. És hidd el nekem, te leszel az, aki ezt megcsinálja.
Megtanultad az önzést egészen tudsz semmit sem felejtve élni és nem akarhatsz mást mint elfelejteni mindent.
A múlt nagy kolonc, minél előbb meg tudunk tőle szabadulni, annál könnyebben kezdünk a szabadságban élni, repülni.
Abszolút nem osztom azt a véleményt, miszerint ami egyszer lezárult, azt örökké le kell zárni, a múltat a hátunk mögött kell hagyni. A múltunk a jelenünk része. Ott van a gondolkodásunkban, az érzelmeinkben, húzzuk magunk után, és sok mindent felhasználhatunk belőle a későbbiek során.
A feledés az ember legtökéletesebb művészete.
Képzeld el, hogy dobozba teszed a szomorú dolgokat, és képzeld el, hogy leragasztod az agyragasztószalaggal. És képzeld el, hogy az agyad egyik felébe tolod a dobozokat, ahol nem botlasz el bennük, amikor gondolkodsz, aztán dobjál rájuk egy takarót.
Facebook
Pinterest