Idézetek a félelemről
Az emberek nem az ismeretlentől félnek, mert minden ember képes mindent elérni, amit akar, és amire szüksége van. Attól félünk csak, hogy elveszítjük, amink van, legyen az az életünk vagy a földünk. De a félelmünk elmúlik, mihelyt megértjük, hogy a mi történetünket és a világ történetét ugyanaz a Kéz írta.
A félelem a sötét oldal kapuja. A félelem dühöt szül, a düh gyűlöletet, a gyűlölet kínt, és szenvedést.
Az ember áthidalja a saját félelmét, ha látja a másikét. Ez sokat segít az életben.
Jobb egy pillanatig gyávának lenni, mint halottnak életünk végéig.
A halálra és a sötétségbe pillantva az ismeretlentől félünk, semmi mástól.
Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét - nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.
A bukástól való félelem tönkretesz. Mindig az út közepén haladsz, sosem kockáztatsz. Nem fordulsz be a kis mellékutcába, amelyről pedig azt gondolod, hogy érdekes. Ha nem ismered az utcát, inkább maradsz az út közepén, és a kijelölt irányt követed.
A láthatatlan dolgoktól való félelem a valódi gyökere annak, amit az ember vallásnak nevez. Akik azonban ezt a hatalmat másként félik vagy imádják, azoknál babonaként jelenik meg.
Facebook
Pinterest