Idézetek az ellenségről
Az okos madarász annak a madárnak sípol legszebben, amelyikre legjobban fáj a foga.
A felbujtás nem más, mint szavak, lefordítható, gazdátlan szavak, melyek szájról szájra, nyelvről nyelvre és századról századra járnak, s ugyanazokra a tettekre bujtanak fel, amióta csak emberek, nyelvek és hallgatásra alkalmas fülek vannak a világon.
Bujtogatóink is mögöttünk szoktak állni, ők is úgy suttognak a fülünkbe, hogy nem látjuk őket, a nyelv az eszközük és a fegyverük, a szavak, mint a záporeső, az esőcsepp, amely vihar után csorog alá az ereszről, mindig ugyanarra a pontra, amíg fel nem puhítja a földet, belé nem hatol és lyukat, sőt csatornát nem fúr belé.
Mindig zavard össze az ellenségeidet! Ha nem biztosak benne, ki vagy, és mit akarsz, nem tudhatják azt sem, mi lesz a következő lépésed. Néha azzal lehet a legjobban félrevezetni őket, ha olyasmit teszel, aminek semmi értelme, vagy egyenesen ártasz vele saját magadnak.
Mindig a láthatatlan ellenség a legfélelmetesebb.
Minél jobban gyűlölök valakit, annál kevésbé tartom az ellenségemnek.
Mindig lesz egy olyan valaki, aki rosszat fog rólad mondani, csak hogy jobban érezze magát.
Az ijedt ellenség legyőzött ellenség.
Ha a harchoz túl gyenge vagy, öleld át az ellenséged. Amíg két karja körülölel, nincs mivel fegyvert fognia rád.
Legyenek inkább becsületes ellenfeleim, mintsem becsvágyóak, és nyugodtabban fogok aludni éjszakánként.
Ellenségeink legalább olyan közeli "hozzátartozóink", mint szerelmeink. A különbség legfeljebb annyi, hogy az ellenségeink iránti tűz kitartóbban éghet bennünk.
Jóbarát szava éles, ellenség szava édes.
Ön dönti el, hogy egy támadás eltalálja-e. Senki más. A támadója egy bántó megjegyzést vág az arcába. Azt azonban nem tudja megszabni, hogy ön mit kezd ezzel. Olyan, mintha kesztyűt vágnának az arcába. Öné a döntés, hogy felveszi - és harcol - vagy nem. Ha találva érzi magát, akkor felveszi. Valójában mindannyian verhetetlenek vagyunk. A kesztyűt egyszerűen ott hagyhatjuk a földön.
A legnagyobb időpocsékolás, ha arról vitatkozunk, ki a hibás. Ez sehová nem vezet. Mindenki a saját szemüvegén keresztül látja a konfliktust.
Minden támadás nagyszerű lehetőség arra, hogy kipróbáljunk valami újat.
Csak az ellenségeinkkel köthetünk békét. Emiatt nevezik békekötésnek.
A védekezésben (...) épp olyan rugalmasnak és leleményesnek kell lennetek, mint amilyen rugalmas és leleményes a sötét erő, amit legyűrni iparkodtok.
A konfliktus első áldozata saját szentimentalizmusunk kell hogy legyen, mert ha ez túléli, mi elpusztulunk.