Vers
A szerelmes Csillagot hordoz szemében: Annak nincs sötét s homály, Bár bolyongjon éj felében, Kedvesére rátalál.
A szerelem, a szerelem, A szerelem sötét verem; Bele estem, benne vagyok, Nem láthatok, nem hallhatok.
Szerelem ahogy a szél meglebbenti a függönyt nem a függöny, nem a szél. A lebbenés.
A semmi is lehet minden A minden is lehet semmi Ahogy az első percben Csak úgy szabad szeretni.
Van, ki gyönyörű. Van, kin észre kell venni. S van, ki attól szép, hogy hasonlít egy csúfra, akit szeretek.
Én én vagyok magamnak, S neked én te vagyok. S te én vagy magadnak. Két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak ha vállalom.
Az életnek tengerében Két örvény van: szív és ész; A kettőnek egyikében A jobb ember könnyen vész. Az ész ezer bajt okozó; - Ezt el lehet kerűlni; A szív, minthogy ragadozó, Könnyű benn elmerűlni.
Im, szerelmem ekkép változik, de Soha meg nem szűnik, mindig él, S nem gyöngül, ha néha szelidebb is... Gyakran csendes a folyó, de mély!
Ha elhagynál engemet, - jobban
mi fájna?
hiányod, vagy a szív megdobbant
magánya?
Angyal azt mondja: égi öröm; ördög azt mondja: pokoli kín; ember azt mondja: szerelem.
Csillanó álompor, fényévnyi szép, illanó Ámor, szétégni kész... Szeret, vagy nem szeret?! Nem itt a kérdés.
Itt a szerelem áldott, könnyű, Boldogan balga dolog, Aki szeret kinézi párját S nagyon reá mosolyog.
Tudd meg hogy nem szeretlek és szeretlek, mivelhogy ilyen kettős ez az élet, a szó csupán egyik szárnya a csöndnek, a tűzben mindig ott egy rész hidegség.
Facebook
Pinterest