Idézetek a vallomásról
A szíved egy szoba és a szeretet az erkélye, Így hát tárd ki a szobát ablakát, és engedd be rajta a boldogság madarát.
Reggel, ha szemed kinyitod, nézz reám, és nézz reám este, ha lehunyod, engem nézz, mikor hó suhog, mikor nyár érce csörgedez a fán. Csak engem nézz, egyedül, igazán!
Elveszíthetlek? Akár a száj a szót? Szívdobogást a szív? Szárnyuk a színek? Elvesztheti a tengert a hajó? Csak ha meghalnál! De semmit senkinek mindenségünkért! S ha elveszítelek magam veszejtlek. Én vagyok bakó.
Neved - tudod, mi nekem? Neved - csók lehunyt szememen. Dermedt századok fagya enged hóra hullt csókjára nevednek. Kék csobogású, hűs italom neved, álom, mély nyugalom.
Helyetted nem tudok élni. Érted igen.
A szeretleken nagyjából azt értem, hogy hiányzol akkor is, ha itt vagy.
Inkább én haljak meg, semhogy nélküled tengődjek.
A szívem ott van, ahol te vagy (...). Hát nem érzed, mit jelentesz nekem? Amióta megismertelek, megfordult velem a világ. Már semmi sem olyan, mint régen. Értelmét veszítette minden, ami régebben lázba hozott. Nem akarom már mindenáron megváltoztatni a világot. Veled akarok lenni. Téged szomjazlak. A csókodra, az érintésedre, a szerelmedre vágyom.
Azt akarom, hogy minél jobban eltollak magamtól, te annál inkább húzz vissza.
Levert a mindenség szele, mint őszi fának harmatát, megtudtad, hogy a két karom köre az egyetlen hazád.
A szerelemnél nincs több. Nem valaki másért szeretlek, hanem magadért és önmagamért. A szerelmünkért szeretlek.
Légy csillag, fényt sugárzó, Balsorsom éjjelén; S hajnal, mely harmatot hoz, Örömkönyűt nekem: Oh légy a nagy világon Egyetlen mindenem!
Szavakon túli a csend, melyben összeér a lelkünk, időtlenné szépül a tér, ahol összeölelkezünk.
Bennem vagy, és benned vagyok... Mint jobbik énemet fogadlak magamba boldogan; menedékem lettél és otthonom; nem vagyok többé hontalan.
Volt egy első csókunk, igazi, tele voltunk szenvedéllyel, Volt egy közös álom, mámoros, ilyen csak egyszer ér el, Volt egy első éjszaka, tele tűzzel, ahogy rád néztem, És voltál te, akivel én mindezt egyszer átéltem.
Facebook
Pinterest