Idézetek a vallomásról
Fekszel mellettem, az arcod ég. Az elmúló pillanat még bennem él. Olyan jó, kezed még simogat, De lassul már a mozdulat.
Te vagy az ékszer, te vagy a dicséret, ha megérdemlem, te vagy az öröm, te vagy a szerviz, hogyha nem működöm.
Láttam, hogyan lesz hűtlen az, aki szerető, a lelkem tűzben edzett, a szívem pedig temető, de vigyázok rád, hidd el, hisz én vagyok az angyalod, én vagyok a hajó, ami szíved tengerén andalog.
Köszönöm (...), hogy odafigyelsz rám, és egy pillantásomból megmondod, ha valami nem oké. Kevés ember tudja, hogy mi zajlik bennem igazán. Te közéjük tartozol.
Most a fogaim közé szorított szívvel, bátran kinyögöm: átkozottul, rémületesen fontos vagy nekem. Egy ilyen végzetes érzésnek akkora súlya van, hogy időnként kedvem támad futni tőle, vagy toronyugrást fontolgatok.
Tedd, hogy remek melled mögött bonyolult szívedig találjak, s ha szíved méltónak ítél, fizesse értem meg az árat, nászunk legyen ellenfelek vívás utáni kézfogása, egymás próbáját miután mindkettő emberül kiállta.
Úgy érzem, veled még az öregséget is elviselném.
Tudod, miért akarlak? Nem tudtam, hogy elveszett voltam, míg te meg nem találtál. Nem tudtam, mi a magány, amíg az első éjszakát nem töltöttem nélküled az ágyamban. Te vagy az egyetlen, aki tökéletes az életemben. Rád vártam, amióta csak élek.
Mint a víz egyre morzsolsz engem s mint a part folyton ölellek.
Áldott a nap, a hó, az év, s az évnek ama szaka, órája, perce s egyben a szép ország is, melyben rabja lettem két szép szeme bűvös tekintetének.
Míg én voltam a kedvesed s felfénylő nyakadat még nem ölelte más ifjú, míg veled éltem én, nálam jobban a dús perzsa király sem élt.
Na most elárulok valami szupertitkosat: én tépkedés előtt mindig megszámolom a virágszirmokat hogy tudjam hogy melyik szóval kell kezdeni mert én még játékiból sem akarlak elveszíteni...
Egy csakúgypuszit adok neked tudod abban az a jó hogy akárhová teheted mondjuk szájba nem való de puha nyakba kellemes a lényeg hogy hirtelen csakúgy még mielőtt a másik esetleg ügyesen gyanút fogna.
Csak mikor látom hogy újra belekezdtél a pattanásvakarásba olyankor szólok rád mert be vagyok parázva hogy örökre ottmarad az arcodon a nyoma És én tudod rengeteg puszit akarok még oda...
Megígérem, hogy hűségesen szeretlek, mindenki másról lemondok, jó időkben és rossz időkben, betegségben és egészségben, bárhová vigyen is az élet. Védelmezlek, bízom benned és tisztellek. Megosztok veled örömöt és bánatot, szükség idején vigaszt nyújtok neked. Megígérem, hogy gyöngéden szeretlek, táplálom reményeidet és álmaidat, és biztonságban tartalak magam mellett. Minden, ami az enyém, mostantól a tiéd is. Neked adom a kezem, a szívem és a szerelmem e perctől, amíg csak élünk.
Facebook
Pinterest