Idézetek a mindennapokról
Nehéz dolog a hassal vitatkozni, mivel nincsen füle.
Nagyon élvezem a sütést. (...) Szeretem, hogy mindent pontosan ki kell mérni, egészen a fél kávéskanálig. Van benne valami rend. Megcsinálod pontosan, amit kell, és tökéletes eredmény lesz végül a jutalmad. Mi ilyen igazságos még az életben?
Ami a földművesnek az eke, a mérnöknek a kerék, az a gondolkodónak a vécé. A kakálás magányában hősünkből csak úgy dőlnek az ötletek.
Tündérpompájú éji tájon Felkél az ezüst holdvilág; Összhang a föld, egy édes álom... Jó éjszakát!
Az életben segít, ha hülyének néznek.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Automata sebváltóval megtanulni vezetni olyan, mint lányfekvőtámaszt csinálni.
Mi van, hogy a hétfő reggel mindig gáz? Meglehet, te vagy az, aki rosszul állsz a napokhoz, amik csak jönnek, mennek, te csinálsz belőlük poklot vagy mennyet.
Az alkoholszint emelkedésével (...) folyamatosan terebélyesedik a konfliktusforrások lehetséges köre, csakúgy, mint a bátorság, hogy ezt szavakba is öntsük.
Mindig jön egy pillanat, mikor már elege van az embernek a bezártságból, a munkából, a bátor helytállásból, és egy nő arcát vágyik látni, egy szeretettől átforrósodott szívet érezni maga mellett.
Aki éhezett már életében, az nem szégyelli az evést.
Általában félóra az út, de apja most másnapos volt - kis borzszemei alig látták az utat, ráadásul az anyósülésen ült anyja, aki ijesztőbb volt, mint a másnaposság: a másnaposság elmúlik, anyja marad.
Apa mindig azt mondja, hogy fenyőhasábbal nem érdemes fűteni, mert túl sok benne a gyanta. Én szeretem a roppanásokat, olyanok, mintha valami újnak a kezdetét jeleznék: megadják a kezdő lökést valami új számára, az időt elmúltra és újra, még kiforratlanra osztják.
Még mindig jobb őrültségeket csinálni, mint belefáradni a sok hibába és kötelezettségbe.
Nem iszom. Mert nem szeretek. Jól érzem magam tőle.
Az ember mindig úgy toporog a [telefon]fülke előtt, mintha pisilnie kellene és vécére várna, aztán odabent rádöbben, hogy hoppá, átlátszóak a falak. Mindenki látja őt, és persze hallja is, és mégis, áll ott a forró hasábban, kizárva az időből, és megkönnyebbülten elkezdi kiereszteni magából a mondatokat.
Facebook
Pinterest