Idézetek a mindennapokról
A világon semmi sincs jobb annál, mint a verandán aludni. Az ember tücskök cirpelésére alszik el, és madárcsicsergésre ébred. Félálomban olyan a hangjuk, mint a vízesésé.
A későn kelés luxus. Státuszszimbólum.
Nincs a világon olyan probléma, amit ne oldana meg egy csésze kávé!
A mennyiség számít, nem a kalória. Akkora térfogatú ételt fogunk enni, amekkorát szeretnénk, nem pedig annyi kalóriát, amennyit elterveztünk. Ha egy adott mennyiségű étel kalóriaértékét megdupláznánk, akkor sem panaszkodna senki, hogy nem bírja megenni az egészet. Ha pedig megfeleznénk, ugyanúgy nem reklamálna senki, hogy még mindig éhes. Mindkét esetben jóllakna. Sosem kalóriákat fogyasztunk, hanem mennyiséget.
Ha nem látjuk az ételt, nem is gondolunk rá. Ha látjuk, ott van a gondolatainkban.
Minél nagyobb megpróbáltatás ételhez jutni, annál kevesebbet eszünk.
Először a szemünkkel kóstolunk, de az orrunk ébreszti fel a gyomrunkat.
A változatos étrend élvezetesebbé teszi az étkezést, ráadásul segít elszakadni az általában kedvelt zsíros, sós és édes ízektől, és kifinomultabb ízlést alakít ki.
Bánj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled bánjanak.
Sajnos, amit tennünk kéne és amit tehetünk, az igencsak eltér.
Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.
- Jó ott? - Rossz ott (...). Gyakrabban rossz, mint jó. De nem ezért szeretünk valamit.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
- Papa, érdekesek a városok? - Szerintem nem túlságosan. - Akkor miért építenek az emberek városokat (...)? - Félnek a magánytól. (...) - A városban nincs magány? - Ott van csak igazán. Csak nem lehet észrevenni.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Hasztalan dolog rimánkodni a napfénynek, hogy kukkantson be a sötét szobába. Egyszerűbb ablakot nyitni. Vagy villanyt gyújtani.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
A tetoválások közlik azt, ami kikívánkozik belőlünk. Vagy elrejtenek olyasmit, amihez másoknak semmi közük.