Idézetek a birtoklásról
A dolgok birtoklásának (...) az a célja, hogy egy idő után fogyaszthassunk, sőt vagyonunkat tovább gyarapíthassuk anélkül, hogy dolgoznunk kellene, vagy legalábbis többet lehessen fogyasztani és felhalmozni, mint amennyit a munkánkkal megtermelünk.
Általában nem magával a mohósággal van baj; ez is csak a jólétet segíti elő. Mi értelme, ha egy kicsit sem tudjuk élvezni?
A mohóság és az az elképzelés, hogy joggal birtoklunk valamit vagy valakit, maga az ördög... Ez a főbűn, ami minden háború és bűnözés mögött rejtőzik, Auschwitztól kezdve a tőzsdecsődökön át a környezeti katasztrófákig.
A magyar különösképp szeret ügyeskedni - ahogy itt a lopást hívják -, bármit talál, megmozgatja, s hogyha nincs odavarrva, leszögelve, leláncolva: elviszi. Ha semmi szüksége nincsen rá, akkor is.
Néha el kell lopnod még azt, ami a tiéd. Ki kell tépned valaki más kezéből akkor is, ha jogosan te érdemled meg. A legnagyobb bátorság az, amikor azokért a dolgokért küzdesz, amik már a tieid. Ezekért akár meg is halnál.
A megfoghatatlan dolog - valami, amit nem lehet lemérni, megmérni, mégis lényegi hatása van az események folyására. Ennyi a definíció. Egyszerű definíció. Minél egyszerűbb egy definíció, annál nehezebb a gyakorlati alkalmazása.
Csak kevés dologra van szükségünk. Végül is minden e világi dolog haszontalan és fölösleges.
Ha évekig munkálkodunk önmagunkon, sikerül elérnünk, hogy csak arra vágyjunk, amire vágyni akarunk. Úgy leszünk a vágyaink urává, miként az elefánthajcsár ura az elefántoknak. És a legértékesebb, ami itt a Földön elérhető: többé semmire sem vágyni.
Ha nem kaptuk meg azt, amire vágytunk, két dolgot tehetünk: megkísérelni, hogy mégiscsak megkapjuk, vagy többé nem vágyni rá. Ha a kettő közül valamelyik sikerül, eloszlik a szomorúság.
Amikor a pasas kijelenti, hogy boldog akar lenni egy másik ember oldalán, ezért egy értelmes, tisztességes nőt keres, valójában mit is akar? Hát nem boldogságot. S nem is egy nőt. Nem. Akkor csak az általa boldogságnak nevezett érzelmeket keresi, és az általa megfelelőnek tartott személyt akarja maga mellett tudni.
Ha elég sokáig élünk egy bizonyos dolog nélkül, akkor könnyen elfelejthetjük, hogy mennyire szükségünk van rá. Elfelejtjük, hogy milyen volt, elfelejtjük, hogy milyen együtt élni vele. Nem azzal, amire szükségünk van, hanem azzal, amit akarunk. Ezért olyan fontos, hogy figyelmeztessük magunkat arra, hogy emlékezzünk. Csak azért, mert tudunk élni valami nélkül, nem jelenti azt, hogy kell is.
Tételezzük fel, például, hogy roppant szél fúj odakint, és a honfitársaimnak el akarom magyarázni, milyen a viharos amerikai szél vagy hurrikán. Befogom tehát egy szivarosdobozba, hazaviszem, és azt mondom: "Ezt nézd meg!" Nincs benne semmiféle szél, ugye? Minthogy befogtuk. Vagy ha arra az érzésre vagy kíváncsi, milyen egy folyó sodrása, én pedig hozok egy vödörrel belőle. Megszűnt az áramlás abban a pillanatban, hogy vödörbe tettem. Abban a pillanatban, hogy a dolgokat koncepcióba zárod, megszűnik az áramlásuk; statikussá, halottá válnak. Egy megfagyott hullám nem hullám. Egy hullám alapvetően mozgás, akció; nem hullám, amikor megfagyasztod. A koncepciók fagyottak. A valóság cseppfolyós.
Amikor csimpaszkodsz, rombolod az életet; amikor bármibe belekapaszkodsz, megszűnsz élni. Ezzel vannak tele az evangélium oldalai. És a megértés az, aminek révén e felismerésig eljut valaki. A megértés. Érts meg egy másik illúziót is, hogy a boldogság nem azonos azzal, hogy valami feldob vagy kellemes izgalommal tölt el. További illúzió, hogy ez az izgalom a vágy beteljesüléséből következik. A vágy aggodalmat szül, és előbb vagy utóbb - másnaposság következik. Amikor már eleget szenvedtél, akkor már talán készen állsz arra, hogy ezt meglásd. Addig egyszerűen csak izgalmakkal táplálod magad.
Aki megbánja ajándékát, az már azt vissza is követelte!
Ha elveszitjük az egyik szemünket, annál élesebben látunk a másikon. Ha levágják az egyik kezünket, annak ereje is a másikba költözik. És ha elhomályosul agyunknak ama része, mellyel a földi dolgokat szemléljük és értelmezzük, annál nagyobb világosság gyullad abban a másik részében.
Facebook
Pinterest