Idézetek a birtoklásról
Az ember nem számíthat senkire az életben. Amit nem kaparsz ki magadnak, azt nem kapod meg, ez a keserű igazság. Az pedig már egy következő lépcső, hogy a dolog keserű helyett édes legyen. Mert ezt is meg lehet csinálni.
Ha te nem veszed el soha azt, ami a tied, elveszi valaki, aztán foghatod a fejed.
Az ember ne vásároljon olcsón, mert akkor sosem jut értékeshez. Az értékes nem véletlenül drága, azon látszik is.
Néha az ember nem tehet mást: egyszerűen elveszi, ami kell neki.
Senki nem érdemel meg semmit és senkit, de én inkább úgy mondom: az egész "megérdemel" fogalom nem létezik. Mert a valóság az, hogy akarok valamit, és megszerzem vagy megkapom; vagy: akarok valamit, és nem tudom megszerezni. Akarom és van, akarom, de nincs. Megérdemelni? Ilyen nincs.
Kitörölném az emberek fejéből az enyém szót: a kapzsiságot, irigységet és mohóságot.
A bolondok az egyetlen népség, akik bizton számíthatnak rá, hogy azt kapják, ami jár nekik.
"Ezek a fiaim. Ezek a javaim." Így aggasztja magát a bolond. Még saját magának sem birtokosa, hát még fiainak és javainak!
Az emberek mindig arra vágynak, amit nem kaphatnak meg, vagy amit nem kellene megkapniuk.
A jó könnyen kifolyhat az ember kezei közül, ha nem figyel magára és nem elég hálás azért, amije van.
A farkas (...) jóval ritkábban jut zsákmányhoz, de akkor olyan ünnepet ül, amilyet kutya meg nem érhet...
Amikor önzésből akar valaki pénzt vagy hatalmat szerezni, a boldogság illúziójának kergetésére pocsékol energiát ahelyett, hogy az élet adott pillanatában élvezné a boldogságot.
Vágyódunk valami után, de vajon mihez kezdünk vele, ha megkapjuk? Hogyan tudjuk jól használni, vagy tudjuk-e egyáltalán? Mit csinálunk, ha előttünk van a vágyott pénz? Olyan ez, mint a mese, amikor kifogjuk az aranyhalat, és kívánhatunk hármat. De mi lenne, ha meg is kapnánk? Akkor lennénk igazán bajban...
Kell ennél több? - Ez a legszomorúbb mondat. Kevéssel beérni - erény ez, vagy megalkuvás? Hol ez, hol az.
Valami miatt mindenkinek van oka a boldogságra. Mondjuk, van szerető párja, jó egészsége, remek gyermekei, jó állása, szívbéli barátai, érdekes hobbija, gondoskodó szülei, tető a feje fölött, tiszta ivóvize, dedikált Billy Joel-albuma, vagy éppen van mit ennie. Az idő múltával azonban, ahogy mindehhez hozzászokunk, épp mint a friss kenyér illatához, e csodás tulajdonok kitörlődnek a fejünkből. Ahogy a régi mondás tartja, csak akkor tudjuk értékelni a dolgainkat, amikor már nincsenek.
Facebook
Pinterest