Idézetek a birtoklásról
A magyarok a magántulajdont egyedül a sajátjukként képesek elviselni, bízni viszont csak a magántulajdonban bíznak.
Különös, hogyan ragaszkodnak az emberek dolgokhoz, amik nem igazán számítanak, amíg nem történik valami, ami igen.
Egész életünkben küzdünk azon dolgok megtartásáért, amiket a legtöbbre értékelünk. Emberekért és tárgyakért, amikről úgy gondoljuk, nem létezhetünk nélkülük. De emlékeink, gyakran nem többek illúziónál, amelyekkel magunkat védjük a pusztító igazságtól.
A jövő... titok. És a legcsodálatosabb ajándék mindig az, amire várunk, de nem tudhatjuk, hogy megkapjuk-e. És ha egy napon mégis megkapjuk, az életünk legboldogabb pillanata lesz. A legnagyobb, legszebb. És az ajándék örökre a legbecsesebb, legszebb kincsünk lesz.
Uram! E drága bolygót adtad nekünk lakóhelyül, Rejtett, titkos kincsekkel tele, Képessé tettél művedet megérteni. (...) Uram! Legyünk társak az alkotásban Dolgozzunk tovább műved nyomán, Hogy bolygónk a bőség, a boldogság És az összhang erős otthona legyen.
Az embert alakító egyik legnagyobb erő az a vágy, hogy örökséget hagyjunk.
Meglátod... és milyen gyönyörű. Muszáj megmentened ezt a pillanatot. És már fogod is a gépet, és kattintasz. Kész a kép. Rajta egy szép pillanattal. Egy pillangóval, egy naplementével, egy tóval... ami megragadott. Amit szeretnél magaddal vinni. És albumba tenni. Egy darabkáját az élet csodáinak. De nem csak a gépeddel mentheted meg. A lelkeddel is. Lelkünk minden csodás pillanatunkat lefotózza. (...) Ez a mi legszebb kincsünk. Ez az album. Lélekalbum.
Bármi, ami megéri, hogy birtokoljuk az életben, megéri, hogy dolgozzunk érte.
- Ön mit tart a legtöbbre? - Valakit, akit szeretek. - Én is így vagyok vele. De hát ez nem bölcsesség. Az életet sokra becsüli? - Sokra. - Én is. Mert nincs más semmim.
Az autó sok férfinál a tökéletes nőt helyettesíti: olyanná formáljuk, amilyenné akarjuk, nem nyavalyog, ha jól meghajtjuk, és simán lecserélhetjük egy újabb, fiatalabb modellre. Olyan ez, mint az ideális párkapcsolat.
Tudsz-e szeretni anélkül, hogy birtokolnál?
A szüleim belém nevelték, hogy az anyagiak a legfontosabbak az életben. Elegánsan berendezett, nagy házat akartam, amelyet valaki más takarít helyettem, és modern konyhát, ahol valaki más főz rám. Mint mondtam, sekélyes voltam. Fiatal és roppant sekélyes. És nem láttam semmi akadályát, hogy mindezt elérjem. De azért vágyódtam értelmesebb dolgokra is.
Anyámnak volt igaza, amikor azt mondta, hogy azért panaszkodom ennyit, mert mindenem megvan? Talán tényleg szükségünk lenne egy kis semmire.
Hiányzik valami. Úgy hiányzik, mintha egyszer már az enyém lett volna és valaki elvette volna tőlem. Csak épp nem tudom, mi az.
Az élet akkor igazán szép, ha képesek vagyunk arra vágyni, ami már a miénk.
Facebook
Pinterest