Vers
Néked mit vétettem, hogy már nem akarod
szerelmem? Mást ölel téjszín fehér karod;
hajad szép függönyét most másra takarod.
S elnézem hosszan, homályos szemmel,
Borús káprázat száll le reám.
...Tűnnek az évek... Megöregedtem...
Egyedül lakom ócska szobán.
S ím néha erős lépés zaja hallik,
Jön egy daliás, ifjú legény,
- "Te vagy? Mit adjak? Kávét-e? Kalácsot?" -
Tip-top! Öregesen járom körül én.
S míg sok vidám csínyjét, nagy küszködését
Sorra beszéli, kacagva, vígan, -
Reszketve, ijedten suttogom én el:
- "Csak lassan,
Csak lassan, okosan, Peti fiam!"
Amerre járok, nő virág elég:
Csak szaggatom, te jutsz eszembe még.
A legszebb rózsát küldeném neked,
Hiába - messze vagy te, nem lehet -,
Míg odaérne, elhervadna rég!
Dicsérjék mások hálaadó
lélekkel tanítójukat,
az élet felé nékem egy
kutya mutatta az utat.
Ígérd meg azt, hogy kezed akkor
Kezemből vissza nem veszed,
S szeretni fogsz akkor is még,
Mikor már én is vén leszek.
A jó sör, ó, jön is, megy is.
Sebaj, ha rongyom rámegy is.
Culám, cipőm is eladó -
A jó sör, ó, a búra jó.
Itt a kezem, és nyujts kezet
te is, hű cimborám,
együnk igyunk, sóhajtva, hogy:
haj-hajdanán.
Ne haragudj, kislányom, arra,
Ki durva szóval megsebez.
Tudom, szívem, hogy fáj a sértés,
De lásd, a fontos mégsem ez.
Hidd el, kislányom, senki nem rossz,
Hidd el, mind jók az emberek,
Valamiért mindenki harcol,
Valakit mindegyik szeret.
Alszik. Üldözte őt a sors ezernyi bajjal,
És mégis élt, amíg mellette volt egy angyal.
Meghalt. Oly egyszerű a magyarázata:
Mikor a nap lemegy, beáll az éjszaka.
Facebook
Pinterest