Idézetek a vallomásról
Lennék harang, mi érted szól! Vigasz lehetnék, ha búcsúzol! Lennék szél, mely elkísér! Minden dal, ami benned él!
Takarj be engem Meleggel boldogsággal Nekem ez elég.
Szeretlek, mert anélkül, hogy tudnék róla, ugyanazokat az érzelmeket váltod ki belőlem.
Ha itt maradnál, nem indulnék még én sem. Ha nem indulnál, nem lenne érkezésem. Hová is mennék, hová is lennék egyedül én? Nélküled nem kell útlevél.
Köszönet neked, mert (...) türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott a testemnek, mikor fáztam az élet magányában.
Ne felejtsd el, hogy őrülten egymásba vagyunk zúgva, szóval bármikor nyugodtan megcsókolhatsz, ha kedved van.
Biztonságban érzem magam veled, kedvesem nem félek, nem tétovázom, csak nézlek, s akkor tudom, mit kell tennem érted értem.
És mégis álmaimban gyakorta száz karom van, s mint álombéli Isten szorítlak száz karomban.
Hol van a világ, hol van a kéz hol van szép szemed, hol van a méz hol vagy?... Te...
Te vagy a legszebb ajándék, amit valaha kaptam, tán jobbat érdemelsz, de neked én maradtam. Csak nézem az arcod, ahogy melletted fekszem, talán nem vagyok jó, de hidd el, nagyon igyekszem.
Testedben fürdök meg, érzem illatod, Átölel a hajnal, újra boldog vagyok. Senki nem tudhatja meg, hogy itt voltál, Csak én álmodok, én álmodok.
Maradjon lelkem itt szívednél, Nálad, ki léte s álma vagy: Nekem csak egy dicsőség kell, hogy Téged boldognak lássalak!
Nem, nem akarom tudni, hogy ki voltam És mivé lettem volna nélküled! Amit vesztettem s szenvedtem: csekélység! Csak hogy téged, téged megnyertelek!
Ezért kérlek, még egyszer kérlek, Hogy vigyázz a szívemre, mert félek! Legyél csak te, és legyek én A világ közepén.
Lassú kortyokban nyelném újra és újra drága lényed mámorító közelséged soha meg nem unnám veled a létezés szégyenét elviselni megtanulnám de fogytán már időnk otthonunk és vesztőhelyünk ez a sivár kietlen terep ne sírj te gyönyörűséges ne fordítsd el a fejed öleljük inkább át egymást vacogva hideglelősen ameddig csak lehet.
Facebook
Pinterest