Idézetek a vallomásról
Nem szeretnélek utoljára látni!
Mindegy, mi áll előttünk. Működni fog. Mert túlságosan szeretlek ahhoz, hogy valaha is elengedjelek.
Nem kérlek, légy enyém örökké, mégis hozzád szól dalom, Úgysem élhetünk örökké, egy percig lennék oltalom.
Szálljon szemedre és szívedre álom! - Bár én szállhatnék oda lepkeszárnyon!
Valahol a világűrben Szünet nélkül lobog a láz. Veled vagyok apró a télben, Ez minden vágyat megmagyaráz.
Akarlak. Akarlak egy kicsit. Nem sokat belőled, de nem is keveset. Adok helyette majd magamból sokat. Amit tudok, amim van.
Ha csak egy részedként élhetek tovább, nekem az maga a mennyország.
Mihelyt meglátlak, rögtön megfeledkezem minden kötelességemről, csak a szerelem él bennem! De ez a szó - szerelem - kevés is.
Napról napra nagyobb gyengédséggel viseltetek irántad. Csodálom a könnyedséget, amivel váltogatod magadban a nőt és a kislányt. Olyan vagy, mint a vonó, amely könnyedén siklik a hegedű húrjain, és isteni dallamot csihol ki belőlük.
Olyanok vagyunk, mint a felhők, amelyek találkoznak az égen, és többé nem lehet megmondani, hol ér véget az egyik, és hol kezdődik a másik.
Legszebb napjaimnak egyike te vagy nekem talán. Te, aki velem örültél, velem sírtál, velem szerettél, aki a szívemnek éltél.
Ezel - Bosszú mindhalálig c. film
Most kellene elaludni és fel se ébredni sohase. (...) Így elaludni, ahogy most melegítjük egymást, ilyen csuda boldogan.
Ha szeretlek, akkor vergődve A halált nem hívom soha, Eltűröm még a szenvedést is, Nem lesz az élet Golgota. Mikor álmomból fölébredtem, A percet meg nem átkozom - A lelkedhez kapcsolom lelkem S mint régen, ismét álmodom.
Figyelj rám egy kicsit s ne bújj előlem el, ilyenkor önmagad elől is rejtezel.
Mondj nekem valami szépet hogy én is mondhassak Neked valami szépet. A szemeimhez beszélj a homlokomhoz egyenesen a szívemhez Te Nekem és Én Neked.