Idézetek a vallomásról
Hajad az ujjamé, a szoknyád alatt Ámulva búvik a szivem S zizegve hull a naptár levele. Vén küszöböm sír, mint a gyerek, Amikor jössz, hogy többször gyere.
A sűrű éjben fény leszek, Mi távolból hozzám vezet, És többé nem félek, ha karjaidban ébredek, Ha szomjazol, én víz leszek, S ha átölel majd két kezed, Bármi lesz, bármi vár, Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.
Tó a lelkem, és te a kő vagy, ha már fentről így belém dobtak, jöjj, és gyönyörködj, míg a fodrozódás ér! A múltam vedd, és add a jövőm! A jelent meg csak bízd rám! Ha az alkony jön már délelőtt, a párnád legyen párnám.
Altass el, ringass, mint régen, Már értem a mesét, hogy jól csak a szíveddel látsz. De néha még a szív is téved.
Ha egy álmos reggelen Ott leszel mellettem Akkor majd véget ér Mindkettőnk útja már Talán végleg itt A helyed.
Vigyázz a szóra, melyet küldök: Én mindig szeretni foglak, Maradj meg titkos jelszavamnak, Maradj meg védő csillagzatomnak!
Ha most elmennél, utánad kószálnék én is, mert magaddal vinnéd a keskeny ösvényeket is, amelyeken elbotorkálok naponként hozzád.
Még sötét van, Leheletünk se látszik, De ablakunkon ragyognak már a jégvirágok, Odaki hajnalodik S én még mindig csókokat beszélek.
Eszembe jutsz És elénekellek, Szóvá teszlek, Újjáteremtelek, Csak engedd meg.
Az ég lassan elborul, súlyosan alszik a kék. Ugye, nem lesz háború? Ugye, foglak látni még?
Te az én részem vagy. Egy rész, ami nélkül nem tudnék élni. És remélem, azért imádkozom, hogy ne is kelljen.
Leváltván bőrömet csak a pillantásom marad, min át fejembe láthatsz: Enyémnek tudd magad!
Végtelen ébrenlét, Velem hallgass még, Velem virrassz át Minden éjszakát.
Ez egy utolsó levél, és vége van. Éreztem valamit, azt hiszem. Szégyellni kéne most magam, Árnyékot vetsz a szívemen.
Milyen rémisztő ilyen melegszívű, odaadó valakit szeretni... Nem ismerek hozzád hasonlót. (...) Nem is volt soha szükségem senkire, de amikor rád hirtelen igen, már ki is csusszantál a kezemből.
A kimondhatatlantól való félelem az egyetlen szövetségesem, ha bűnös ajkamon te vagy a zsoltár, tisztább leszel, mint valaha voltál.
Facebook
Pinterest