Idézetek a szomorú szerelemről
A szerelem az emberiség lihegő kényszere, az önmaga csapdáját rejtő legfőbb és legravaszabb elrendelés; okosabb, ha beletörődsz és meg sem kísérled kevesebb gyötrelemmel kiérdemelni a magányt.
A májusfa egy napig tart, a csók íze örökké tart, s ha már elfut a kékségbe, tart a szerelem emléke.
Téged látlak az egeknek Magas, tiszta kékjében; Téged látlak a vizeknek Folydogáló tükrében, Nappal a nap aranyának Ragyogó láng-fényében; Éjjel a hold világának Reszkető ezüstjében. Minden időperczenetben, Mindennémű szegeletben Üldözőm vagy szünetlen - Hagy békét, óh kegyetlen!
Ezzel az asszonnyal élte le az életét. Hogy került hozzá? Sohasem volt egy közös gondolatuk. Az ujjába bedagadt a karikagyűrű, hiába próbálná lerángatni, a húsába nőtt. És soha nem öntötték ki egymásnak a szívüket... Nem emlékszik, hogy valaha is azt érezte volna, könnyebben viselem el, ha ő is tudja...
Nézd meg magad, amikor az érzelmeid miatt szenvedsz. Mi is a küszködésed oka? A másik rád se néz, észre se vesz, vagy ha már észrevett, akkor elhagyott, hazudott, épp mással van... Tehát a szenvedés csak rólad szól. Mert hát azért szenvedsz, hogy veled mit tettek vagy épp mit nem tettek, azért küszködsz, hogy téged hagytak el, téged csaptak be.
A boldogtalan szerelem is betegség, ugyanúgy zajlik le, mint a testi megbetegedés. Fejlődik és rosszabbodik, vagy javul és megszűnik, nem marad állandóan egyforma.
Ha elbukunk, hát vállalom. Írjuk majd fel az én számlámra, hogy volt egy éjjel, mikor mertelek csókolni. Aztán majd eltitkoljuk, hogy volt egy hajnal, mikor meg sem mertem melletted mozdulni. És arról is majd csak nagyon soká mesélünk, hogy öleltél.
- A szerelem remény. Ez hajtja az álmainkat, és ha szerelmes vagy, örülnöd kell neki, mert a szerelem nem mindig tart örökké. - De ha a szerelem olyan jó, akkor miért érzem olyan rosszul magam? - Azzal kell lenned, akit szeretsz.
Egyszer volt, hol nem volt c. film
Az, hogy nem lehetünk együtt, nem azt jelenti, hogy nem szeretlek.
Sokféle volt és kísértő az Éden. Zengett-zúgott szép fáival köröttem az érthetetlen isten tenyerében. Hogy szerettem, nagy ég, ó, hogy szerettem! Telhetetlenül, kétségbeesetten, mennyi gyönyörrel, kínnal, könnyel szerelmünk hosszú lángjában mi ketten! Úgy látszik, bűnbe estem.
Ha mindig azt nézed, miért ne légy együtt valakivel, nem is jön össze. De egy adott pillanatban lehet, hogy hagyni kéne, és megélni a szív dolgait.
A legfontosabb tanács: soha ne a szívedre hallgass, csak az eszedre. A szív tévútra visz, hamis illúziókkal kecsegtet és eltérít valódi célodtól. Mindig az eszedet használd, és bármit elérhetsz.
A szerelem boldogsághoz vezet. Mindenki így gondolja, igaz? Valamikor, évekkel ezelőtt én is így gondoltam. Már nem. Meglepettnek látszik. Gondoljon csak bele. Gondolja végig a saját életét. A szerelem boldogsághoz vezet? Na ne.
Legszebb emlékemnek megmaradt a szád. Nem azért, mert csodásra faragta Egy michelangelói véső, Hanem mert örök-örökül hagyta Megértenem, mit jelent: - Késő! - Későn találtál meg, későn szerettelek, Későn engedted meg, hogy elfelejtselek.
Maradni szeretnék, el sem hiszed, mennyire, Még nem is sejtem, miként futok olyan messzire, Hol már nem éget emléked, ahol nem édes csókod, Nem hiszem, hogy bárhol lehetnék még ilyen boldog. Maradni szeretnék, tán nem is baj, hogy nem lehet, Ugyan, miért lennék itt, ha nem foghatom meg kezed? Szellemként jár majd egy hűvös árny a faladon, Ha másból nem, majd ebből tudni fogod, mikor feladom...
Facebook
Pinterest