Idézetek a szerelmi csalódásról
Virágos dalos mezőben Esküvél szerelmet nékem, Az égen csillag ragyogott, Esküidre áment mondott. És most az egész természet Bizonyságom lesz ellened, S minden hangban igy szól neked "Én is hallottam esküdet!"
Nem az fáj, hogy elfeledtél; Nem az fáj, hogy hűtlen lettél; Hogy szerelmed már kiholt. Az fáj, hogy szent érzetemnek, Imáimnak, könyeimnek Ily méltatlan tárgya volt.
Állok itt most kiraboltan, szerelemből száműzötten, félig élve, félig holtan, állok árván, megraboltan.
Többé nem fonódsz napjaimba. kitoloncollak belőlem. elhalad veled a vonat a bizalom, az összetartozás állomásai mellett. csak nézed az ismeretlen tájat, aztán éjszakánként visszaszöksz és felfegyverkezett emlék masírozol álmaimban.
Ezrével elhaló sejtjeim gyászolom. nehéz a helyreállítás egy szerelmi atomcsapás után. Szívkövületek. határozottan nyomom az eszkép gombot. nem ezt kértem, nem így akartam. Életem veszteségek sorozata.
Törvénytelenül ültél szívem terített asztalához pedig etikám elektromos vezetékén ott volt a figyelmeztető tábla vigyázat nagyfeszültség sokáig vártam de mire rájöttél mit kell tenned már nem volt se teríték se asztal se szív.
E szerelemhez nincs közöd - bár érted sarjadott - csak mint az árulónak ahhoz kit föladott!
Szeress valakit. Nekem nincs senkim. Akit szerettem az éjjel megcsalt.
A vereség az élet része: ezt mindannyian tudjuk. Csak a legyőzöttek ismerik a Szerelmet. Hiszen első csatáinkat a szerelem mezején vívjuk - és ilyenkor általában veszítünk.
Egy percig újra fellángoltam, Álom volt, balga, játszi fény; Megtört egy kegyetlen játékon, Leáldozott egy lány szivén...
A szerelem hazugság, förtelmes hazugság, amely legázol, mint a bozóttűz, mindent fölemészt és kiéget.
Tudod, mit csinál az ember, ha ejti a szívszerelme?! Fogja magát és megkéri valaki másnak a kezét, csak azért, hogy megmutassa a lánynak, nem ő az egyetlen galuska a levesben.
Az embernek, hogy a szerelmet megismerhesse, én azt hiszem, előbb tévednie kell, s utána a jó útra térni.
Ami elveszett azt nem kell már keresni maradok holttérben egy kifosztott senki borgőzös emlékek táplálják a káoszt hozzáálmodlak egy másik éjszakához.
Idegen test voltál - keresztfa s nem oltár - álnokul mégis a hűséggel zsaroltál a béke törékeny (csak ennyit értem el) azóta nem is vagy - csak bennem létezel...
Facebook
Pinterest