Idézetek a művészetről
A díjakat azok kapják, akiknek adják.
A költészet beszélő festészet, a festészet néma költészet.
A táncban a lélek mintegy megszabadul a rögtől, s látható ritmikában fejezi ki magát. A táncosnak testi produkciója tehát szimbolikus.
Minden művészben megvan a vakmerőség egy csírája, mely nélkül tehetség el sem képzelhető.
Annyi sok vonal van, millió és millió, de halálos csak egy van köztük: a vonalzóval húzott.
Az a művész, aki egyszerűen ábrázolja azt, amit látott és magába fogadott.
A Versailles-i Képtárban csupa tábornokot, zászlót és felhőt mutatnak a festmények. De a valóságban minden csupa mocsok és tetű.
A művészet lényege: célszerűség cél nélkül.
Nincs olyan nagy költő, zeneszerző, festőművész vagy szobrász, mint a szerelmes. Ahhoz, hogy a művész megértse a szenvedés nagyszerű költészetét, előbb magának is szerelmesnek kell lennie. Nem a költők alkották a szerelmet, hanem a szerelem alkotta a költőket.
Egy művész, aki gondolkozik is, kétszer annyit ér.
Egy fejlett értelmű embernek feltétlenül kell hogy legyen esztétikai érzéke.
Bármilyen tánc során, amelynek örömmel átadjuk magunkat, agyunk elveszti a kontrollt, és testünket a szívünk irányítja tovább.
A tökéletes és esetleges együtt teremtik meg a harmóniát.
A művészet mindig a szépséget szolgálja, a szépség pedig a formával bánni tudás öröme, a forma organikus kulcsa a létezésnek, minden élőlénynek birtokolnia kell a formát, hogy élhessen, és így a művészet, a tragikus is, az életörömről beszél.
Borisz Leonyidovics Paszternak
Mi a művészet? Véresen komoly játék.
Facebook
Pinterest