Idézetek a művészetről
A szép elvarázsol, a fenséges magával ragad.
A művészet tulajdonképpen nem más, mint áttörni a tényeket és eljutni a valósághoz.
Valójában csak kétféle gyerek van: az üresfejűek (színpompás virágok, kutyák és vitorlás hajók), illetve az intelligensek (pusztuló városok, borongós absztrakt képek).
Azért viszünk színre egy darabot, mert át akarunk adni valamit általa. Valami megfoghatatlant. S amikor már fenn vagyunk vele a színpadon, és ott van a közönség is, többé nem az a legfontosabb, ki mint vélekedik róla. Csupán egyetlen kérdés marad: átadtuk-e, amit akartunk?
Mi (...) a művészet? - Ez a mértéktelenül szabad valami, amelynek egyetlen feltétlen kötöttsége sincs, de határtalan szabadságában akármilyen kötöttséget elbír? Szépséggé-rögzített emberi megnyilvánulás.
Hőseimet elkísérem valameddig, majd egy dramaturgiai ponton elengedem kezüket, azon reményben, hogy most már boldogulnak nélkülem. Ekkor ők megkezdik önálló életüket. Ez a festmények, versek, regények, dalok, gyerekek sorsa.
Az a dolgom, hogy alkossak! Az már édes mindegy, hogy mit.
Kevés dolog árthat egy fiatal művésznek jobban, mint ha bemutatkozásakor az égbe menesztik. Annál még az is jobb, ha langyos kritikákat kap. Vagy ha csak idősebb korában lép a színre.
Az, aki megpróbálja összebékíteni egymással a költészet, az újságírás és a természettudomány egymástól homlokegyenest különböző világát, akárhogy is, de megdobogtatja a szívemet. Valamiféle szimultán sakkot játszik a szép, a jó és az igaz arisztotelészi erényeivel.
A művészet lépcsőfok egy jobb világ felé.
Minél iszonyúbb ez a világ, annál elvontabb a művészet.
Annak, aki a művészetet önmagáért kedveli, sokszor a legkevésbé fontos vagy legszerényebb művészi megnyilatkozások szerzik a legnagyobb örömet.
Te is művész vagy, mint édesanyád. Ez azt jelenti, hogy a magad módján látod a világot, ahogyan más ember nem. Ez egy ajándék, hogy megláthatod a szépséget és a borzadalmat a hétköznapi dolgokban.
Minden műfaj jó, kivéve az unalmast.
Az alkotó mindig jóval szenzitívebben éli meg, amit önnön lényéből előhoz, mint a kívülálló.
Facebook
Pinterest