Idézetek a művészetről
A művész sok formában tudja gondolatait, érzéseit kifejezni. Az igazi művész nem formát alkot, hanem belső énjéből fakasztja művészetét.
A múzsa nem versenyló, és nem is egy megmászni való hegy.
A művészet a szellemi világhoz vezető híd. (...) Az eljövendő művészet tudományos meggyőződésünk formává alakítása lesz; vallásunk, súlypontunk, igazságunk. Eléggé mély és súlyos ahhoz, hogy valóban a legnagyobb formaalakítás alapja legyen, amit csak látott a világ.
Minden szép zene és jó sor egy pillanatra felébreszt. Ne feledd: ha így élsz, te is művész vagy, akkor is, ha nem tudsz festeni vagy verset írni. Az élet művésze vagy. Mert a legcsodálatosabb műalkotás mégiscsak te magad vagy. És az életed.
Transzcendencia nélkül igazi művészet nincs. Ahogy lélek nélkül nincs élet, és fej nélkül nincs ember.
A művészet csak a művészt válthatja meg.
A tánc a mindenség lelke, minden mozog, minden forog, nincs megállás. De az örök mozgásnak rendszeres szabályai vannak, üteme van, a lélek adja.
Minél kevésbé etikus a valóság, annál etikusabb és pozitívabb legyen a művészet; legalább az írók világában legyen rend.
Mély meggyőződésem, hogy az az ember, aki nem szereti a szépet és a jót, akinek nincs ideálja, legyen az filozófiában, irodalomban, vagy más művészetekben, abból hiányzik valami és ez minden tettében megnyilvánul. Mielőtt cselekszünk, át kell gondolnunk, hogy mit is akarunk.
A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük: tehát mentjük az elmúlástól. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része a mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan.
A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi művész! Mentül igazibb művész, antul sikerültebben. Legsikerültebben az a művész, aki azt a szép-rezgést úgy tudja formába önteni, hogy aki az alkotását nézi, vagy hallja, vagy olvassa, csak azt a szép-rezgést érzi, amelyet a művész érzett, mikor a műve fogant, mikor a művet alkotta, és befejezte.
Mindent lehet mellékesen, csak művészetet nem. Vagy teljes lélekkel, vagy sehogy.
A titok honában többre megy a költő, mint a természettudós.
Gyakorlatilag minden szerzeményemben megjelenik, ahogyan a világról gondolkodom.
Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.
Facebook
Pinterest