Gárdonyi Géza
A szeretetnek melege van a természet hidegében - és világossága van az élet sötétségeiben; és a szeretetnek ajkai vannak, amik mosolyognak velünk az örömben - és lecsókolják a könnyeinket a fájdalomban.
Az Isten azért adta a szerelmet, mert józanon nem házasodna meg senki.
A házasság olyan, mint a drótból font egérfogó - (...) az egér csak a csemegéjét látja...
Minden forró víz lehűl, ha leveszik a tűzről. Ez történik a házassággal is, amely testi lángokon forr meg.
A pénz okos embernek: zsebben ülő szolga. Az oktalan embernek: zsebben ülő úr.
A házasság bizonyára szentség, de a papirost az ördög gyártja hozzá.
A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.
Mikor nevetünk, mindig másokon nevetünk. Mikor sírunk, mindig magunkat siratjuk.
Bármit cselekszünk másoknak, azt is mind csak magunknak cselekedjük.
Vajjon micsoda szemmel néz a tükörbe, aki mindig csak gazembert láthat benne?
A hegedű nem zeng magában, csak ha értelem szólaltatja meg. Az emberi test is hegedű.