Idézetek a házasságról
A hozományra alapított házasság olyan, mint a homokra épített vár. Óriásinak kellene lennie annak a hozománynak, mely "gondtalanná" tenné a házasságot.
A nő igazi szerepe a házasságban az, hogy legyen szerelmes feleség, nagyon gondos és okos háziasszony és kitűnő nevelője gyermekeinek. Minden, ami e három hivatás bármelyikétől elvonja a feleséget, alapjában támadja meg és komolyan veszélyezteti magát a házasságot.
Ha az ember hosszú távra összeköti magát valakivel, akkor a társ terheit is vállalnia kell.
Az nem megoldás, ha hibáztatjuk a másikat. A pároknak tiszteletben kell tartaniuk egymás érzéseit, és együtt kell szembenézniük a gondjaikkal.
Nem hoz virágot, elfelejti az évfordulókat. Ezek apróságok, de ha összegyűlnek, meg tudnak mérgezni egy házasságot. Ezért tudatosan kell valamit kezdeni velük. A hiányaink egyébként is érdekesek a párkapcsolatainkban, mert sokszor ezek mozdítanak a másik felé, hogy vele végre teljes leszek. De persze a másik sose fogja tökéletesen betölteni a hiányainkat. Lehet, hogy csak húsz százalék marad betöltetlenül, de ha erre fókuszálunk, akkor idővel egyre jelentősebbnek tűnik minden apróság. Olyankor van a probléma, ha jön egy harmadik, aki pont ezekre a hiányokra figyel... és akkor tud robbanni a házasság. Milyen jó, ha tudatosan el tudja valaki engedni azt a húsz százalékot!
Az éles helyzetekben jobban össze tud tartani egy pár. Pont a szürke hétköznapok azok, amik felőrlik a kapcsolatot. Az apró nézeteltérések sokkal többet tudnak ártani, mint egy expedíció, ahol együtt kell lennünk, együtt kell megcsinálnunk.
A legfontosabb döntés az életedben az, hogy kit választasz életed társának, hogy kit választasz gyermeked másik szülőjének. Persze a romantikának is meg kell lennie, hiszen a románc fontos, szép és mókás dolog. Csakhogy a szerető szív mellett szükség van egy tájékozott és megfontolt elmére is, amikor életed legfontosabb döntését hozod meg.
Az emberi természet sajnos olyan, hogy minden racionális megfontolás nélkül is képes érzelmi döntéseket hozni. Ha nem ilyen lenne, szerelmi házasság soha nem köttetne.
A túlméretezett agy tette tönkre az emberi lények házasságait, mint ahogy számos más szívet tépő tragédiát is ez a szerv idézett elő. Az ormótlanul hatalmas eleven számítógép egyidejűleg végtelen mennyiségű, egymással ellentétes véleményt tárolt végtelen mennyiségű témakört illetően. Ezeket sebesen váltogatta. Ha egy férj vagy egy feleség a normálisnál kissé izgatottabb volt, párbeszédük könnyen veszekedéssé fajulhatott. Két bekötött szemű, görkorcsolyát viselő bokszoló harcolt ilyenkor egymással.
Miért próbálja a nő éveken keresztül megváltoztatni a férfi szokásait, ha aztán panaszkodik, hogy már nem az a férfi, aki feleségül vette őt?
A szeretet édes kötele (...) a házasságban bilinccsé válik.
A legjobb idő a házasságodon dolgozni a házasság előtt van, ami azt jelenti, hogy ugyanolyan tudatosnak kell lenned a szerelemben is, mint amilyen tudatos a munkádban vagy. A családalapítás arról szól, hogy tudatosan döntesz arról, kit és mit akarsz, ahelyett, hogy próbálod helyrehozni vagy elütni az időt azzal, aki véletlenül épp téged választott.
A jó házasság gyakran leleményesség kérdése.
Az embereknek meg kell házasodniuk. Ketten együtt kell végigjárniuk az útjukat.
A házasság akkor ér véget, amikor a házasságkötő felek egyenrangúsága megszűnik és valamelyik átveszi az irányítást. Ez az a hiba, amit sohasem szabad elkövetni. Mindenki csak magáért gondolkozhat, tervezhet, szervezhet. Minden egyébből baj és veszekedés lesz. Vagy rabszolgaság.