Idézetek a házasságról
A nő czélja a házasság és a család (...). Ezt a "királyi" czélt aztán mindenki úgy igyekszik elérni, a hogy legjobban tudja. Az egyik kerülő úton, lassan, sok ravasz számítással és még több óvatossággal, a másik nyiltan, őszintén és egyenes uton.
Aki attól fel, hogy akár a házassága, akár a szíve egyszer megszakad, az nem él jó házasságban.
Ha kapcsolatban élünk, tisztábban látjuk a saját határainkat, könnyebben meglátjuk az értékeinket és a gyengeségeinket, és olyan egészséges önvédelemre teszünk szert, amely nem engedi, hogy a másik érzelmi mélypontjai a mélybe rántsanak. Szerethetjük a másikat anélkül, hogy az érzelmeink követnék a másikét. A "ha ő szomorú, én is az vagyok" és a "haragszom rá, amiért ő is haragszik rám" nem sokat segít. Időre van szükség, amíg az ember ezt megtanulja.
Az összeillőség nem arról szól, hogy egyetértünk, hanem arról, hogy okosan és biztonságosan vitázunk.
A házasság csak egy állapot, semmi köze a szerelemhez.
Az embernek öregségére csak egy igazi társa marad: férjnek a felesége, feleségnek a férje.
Férjnek nem lehet költőibb vallomása, hódolóbb mozdulata, mint amellyel feleségének a kasszakulcsot átadja.
A szerelem a házasságban másodrendű dolog. Elmúlik.
A szerelem csoda, meg vak is, meg kábítószer. Részegen, ópiummámorban nem adnak össze párokat. Józanodjatok ki! Ezt mondják. Én a szerelmeseket is hazaküldeném. Rendben, legyetek szerelmesek. Élvezzétek minden gyönyörű percét. Szürcsöljétek önfeledten a liliom kelyhéből a harmatot. De házasodni, az életeteket egybekötni, gyerekcsinálásra és -nevelésre szövetkezni akkor gyertek vissza, ha józanok vagytok.
Aki házasságra lép, az maga és a világ előtt is vállalja, hogy tartozik valakihez, és kitart mellette jóban-rosszban.
A férfi április kérő - deczember férj korában; a lány május lány korában, de változik a menny, ha asszony lett.
A tökéletes feleség különváltan a természetben elő nem fordul. Se egyéni állaga, se külalakja nincsen. Nincsenek állandó törvényei; szabályokkal körül nem határolható. A feleség csak a férjhez való viszonylatában válik tökéletessé.
A nő a házasság révén ne "több" akarjon lenni, hanem boldog.
A legnagyobb szerencse a házasságban, ha a házastárs csókjával feledtetni tudja a gondokat, s a fájdalom könnyeit a vidámság könnyeivé tudja varázsolni.
Addig senki se teremthet boldog házaséletet magának, amíg rá nem jön, hogy a tökéletes feleség (...) az embernek magasabbrendű emberré való kiegészülése.