Idézetek az irodalomról
A költészet az, amikor egy érzelem megtalálta a gondolatot, és a gondolat megtalálta rá a szavakat.
A tartalom határozza meg a formát, nem pedig fordítva. Nem is értem azokat az írókat, akiknek a forma a fontos, majd hozzáírnak valami kis történetet. Szerintem az ilyen íróknak egyszerűen nincs mondanivalójuk. Nincs ötletük, talán életük sincs, vagy nem tudnak mesélni.
Most jöttem igazán rá, a nagy számadás napjaiban, tulajdonképp sohase csináltam mást, mint ő. Tulipánokat és rozmaringokat hímezgettem, csak ő drága tűvel, én olcsó tollal, és szolgálómestere voltam szegény nemzetemnek, hol apró örömöket, hol apró szomorúságokat jelentgetve nekik, de mindig olyan tiszta szívvel és becsületes szándékkal, mint az apám, s azért szíveltek úgy az emberek, mint az apámat. Kedves barátaim, ígérem önöknek, hogy akármi szándéka van velem az Istennek, az utolsó lélegzetvételemig az maradok, aki voltam.
A megszerzett tapasztalatok további boncolgatásának legfőbb eszköze az írás.
Nem fontos az, hogy számon tartsanak, hogy az enyémek voltak e szavak, hogy én írtam le épp e verseket, s végképp nem fontos, hogy dicsérjenek!
Irodalom. Szó és csend. Mint a víz: két hidrogén és egy oxigén. Sok csend, kevés szó.
A betű a szorgalom, a csend a tehetség.
Az irodalomban a tények szégyelljék magukat!
Az elbeszélő legtöbbször hősei pártján áll, a mindentudó elbeszélő pedig mindig hősei pártján áll. Nem tehet mást: tudja, hogyan fog végződni az egész, a mindentudás pedig kegyességre ítéli az embert. Nem lehetünk egyszerre mindentudók és kegyetlenek.
Ki vagy, csodálatos teremtmény, Ki vagy te, férfiú? Lelked ruhája Csillagsugárból szőtt fényes palást, És testedet Kopott rongyok fedik.
A regény világa világunk korrekciója, az ember szíve vágya szerint.
A regényírás vagy a regény olvasása valamiképpen a valóság visszautasítása, ez kétségtelen. De e visszautasítás nem holmi szökés.
Egy könyv nem is igazán létezik addig, amíg nincs belőle hangos változat. A felolvasástól a jó munka még jobbá válik, a silány pedig irgalmatlanul napvilágra kerül. Olyan ez, mintha fognánk egy erős lámpát, és az arcberendezésre irányítanánk. Akkor aztán a jó smink sem fedheti el a rossz írást.
Aki széles közönséghez jut el, aki népszerű, arról rögtön azt gondolják, hogy szar, amit csinál. Van művészi irodalom és van kommersz, a kettő között pedig a meg nem értés széles folyója.
Egy író úgy szokta elmesélni a dolgokat, ahogyan alakulniuk kellett volna, nem pedig úgy, ahogy ténylegesen megestek.
Facebook
Pinterest