Idézetek az irodalomról
Az írók mind az ártatlan jányszívek legfőbb megrontói.
A jó vers valami ami kitölti az ürességet a bordák mögött és rájössz hogy egyedül vagy egész.
A szavak annak a személynek a szellemi tulajdonát képezik, aki leírja őket. Kevés ennél egyszerűbb etikai szabály létezik.
A szépírás (...) ugyanazon képességeket követeli meg művelőjétől, amelyekkel az értő olvasó is rendelkezik.
Szigorúan nézve a vers a fölösleg az életedben, de enélkül nem lennél ember. A sok muszáj, kell, lótás-futás közt egy kis pihenés. Csodálkozás az életen. Egy fűszálon. A szerelmen.
Mindig mélyről kell beszélni, még akkor is, ha a szó mágiája néha elborítani látszik az állati és emberi történetek igazságait.
A költészetet az éppen aktuális, erős érzések vagy benyomások táplálják, amelyek megmozgatnak valamilyen lelki mélyréteget, a prózát meg a már leülepedett indulatok, no meg az élettapasztalat.
A jó olvasó nem az írót keresi a műben, hanem saját magát. S a műnek, ha valóban mű, annyi jelentése van, ahány olvasója. Ezért kimeríthetetlen.
A költőnek a világ minden dolga témája. Az a rengeteg fölhalmozott ismeretanyag, amiről nem is sejti az ember, hogy a fejében van, írás közben egyszer csak fölbukik a habokból és belekívánkozik a versbe, mint egy hableány, egy vadponty.
Az író más szerzők könyveiből merít, míg a normális emberek dézsából, levesestálból, nyári vasárnapi ebéden uborkasalátából, téli esteken forralt boros fazékból.
Még ha az író maga jó ember is, ha a könyv maga jó meglátásokat tartalmaz is, végső soron minden könyvet státuszszimbólumként dobnak piacra, és a marketingben valamilyen mértékig minden író részt vesz. Feltehetőleg így hoz pénzt ez az iparág.
A mese (...) olyan, mint a friss levegő: arra is hat, aki nem is akarja.
Jó, ha valaki ismeri a technikákat, a fogásokat, a trükköket, de ahhoz, hogy igazán maradandó írások szülessenek, valami olyasmi is kell, amit csak egy ember tud belerakni az írásba - az emberség.
Az a költészet funkciója, hogy megtisztítsa a szavakat, és újra felragyogtassa őket a saját jelentésükben.
Ha egy tárgy elkészül, az gyönyörű evidencia: megvan, és elfoglalta helyét a világban. Egy versnél sokkal nehezebb azt a pillanatot megtalálni, amikor készen van.
Facebook
Pinterest