Idézetek az irodalomról
A próza olyan, mint az ablak, a költészet pedig, mint a tükör.
Az igazat ne szembe vágd, írd körül, így siker.
Az igazi szerelmi levelezőt csupán egy kurta lépés választja el a költőtől.
A költészet: küldetéstudat. A vállalás, a kimondás erkölcsi tudata.
Minden történet újabb történetet hordoz.
Egy műnek több jó értelmezése lehet, mert minden kor a maga számára kell hogy értelmezze.
Csak egy dilettáns író ír örökké remekműveket.
A történeteknek legyen vidám a befejezésük, különben egyáltalán nincs végük.
Nekem mindig is gyanús volt, ha valaki másoknak akarta felolvasni a regényét. Ha nem ez a halál csókja, akkor semmi sem az.
Az olvasó mindig csak annyi kultúrát vesz magába az írói műből, amennyit az ő kultúrája megbír, a saját bárdolatlan felfogásához alacsonyítja a műremeket. (...) Visszaél azzal a ténnyel, hogy ismeri a betűket; azt hiszi, tud már olvasni is. Tulajdonképpen nem is volna szabad megtanítani olvasni csak azt, akiben megvan az a képesség, hogy igazán bele tudjon hatolni egy szép mű lényegébe.
Az igazán jó szövegek ki vannak egyensúlyozva, a nagyon súlyos és mély dolgok az iróniával együtt szerepelnek.
A lefordított versek olyanok, mintha esőkabátban zuhanyoznánk.
Tizenhét szótag Még egy nagy költőnek is Kevés ahhoz, hogy.
A versek olyanok lehetnek, mint az emberek. Néhányat azonnal megfejtesz. Másokat meg nem - és soha nem is fogod.
Nagyon nagyra tartom azokat, akik szavaik összefűződő varázslatában megjelenítő erőig juthatnak el. A költő csodája ez.
Facebook
Pinterest