Idézetek az irodalomról
Ez az író előjoga. Ha kedve szottyan, hegyeket mozgat, és emberek életét sújtja kemény csapásokkal.
A költészet néha olyan torony, ahonnan indokolatlanul elszállsz, máskor némán dőlsz hátra a padon, mint katica alatt a gyenge fűszál, szeretők alatt lopott alkalom. Előtted már bizonytalanul ott áll a vers, szinte teljesen meztelen, s leül melléd, persze, ha engeded.
A költészetet arra használjuk, ami elmondhatatlan.
Beadható/publikálható munka létezik, de kész műfordítás nem.
A fordító nem szavakat, hanem kultúrát fordít. Bár teljesíthetetlen, de törekedni kell rá.
Aki irodalommal foglalkozik, bukott ügy mellé áll.
Az az ember, akinek az igazság kell: tudós; aki szubjektivitásának szabad játékát kívánja biztosítani: író; mit tegyen viszont az az ember, aki e két lehetőség között akar valamit?
Ha költő vagy: becsüld meg önmagad! Légy, mint a napsugár, szeplőtelen! (...) Szálljon lelkedből minden gondolat... Isten daloljon lantod húrjain, Ha Isten adta zengő lantodat!
A magyar költő magányosan áll a világban, hangját csak saját népe hallja, nincs közönsége, akiben támaszra találna, nincs kiadója, ki gondját viselné.
Azon művészetek, melyeknek közlönye a nyelv, mint a költészet és színészet, soha nem válhatnak kosmopolita természetűekké.
A magyar írófeleség nem olvas mást, csak férje műveit (...). Boldog és büszke, ha a férje nyilvános estéken verset olvas fel, melyben felszólítja feleségét, hogy dögöljön meg, vagy hagyja magát kioltani, mint egy lámpa, ha lecsavarják.
Egy jó vers mindenre képes és ami a legfontosabb Egy jó vers tudja mikor kell abbahagyni.
A regényírás többnyire magányos foglalkozás, de egyetlen szerző sem végzi egyedül.
Nagyon fontos, hogy amikor nagy sikert fut be egy könyved, ne hidd el, hogy te vagy a zseni (...). A legjobb sztorik, könyvek, történetek mindig csak úgy jönnek valahonnan - nem te találod ki.
A festészet egyfajta vizuális költészet, éppúgy, ahogy a költészet egyfajta verbális festészet.