Idézetek az irodalomról
Nézz szembe önmagaddal az éjszaka legsötétebb óráján, és tedd fel magadnak a kérdést, vajon belehalnál-e, ha többé nem írhatnál. Nézz a szíved legmélyére, ahol megtalálod a választ, és kérdezd meg magadtól őszintén: "Muszáj írnom?"
Az írás nem szelíd gazda, a mondatok, ha abbahagyjuk őket, sosem folytathatók eredeti minőségükben, az új fogalmazásban a szöveg íve elgörbül, statikája nem biztosít többé semmit.
Az írás megindulása vagy elapadása szerencsésebb hangulatú napon is kegyelmi állapot.
A líra: logika; de nem tudomány.
Kicsit fura talán, hogy a verset élőlénynek nevezem - bár ki tudja? Az élőlény általánosabb fogalom, mint az ember, márpedig a verset nem sérthetem meg azzal, hogy embernek nevezem. Igen, a vers sokkal több, sokkal rejtelmesebb, mint az ember. Nem is nevezem verseim gügyögőn "gyermekeimnek", "szülötteimnek". Tanítóim, parancsolóim ők, és éppen annyira másoké (azon nagyon-nagyon keveseké, akik elfogadják őket), mint az enyéim. Alattuk nevem csak az első találkozást jelzi számomra - és mások számára.
A ponyvairodalom olyan, mint a tiszta búzában a konkoly, de hát az ostoba ember, aki még posztót sem látott, könnyen hiszi el a darócról, hogy selyem-bársony.
A versben nem lehet hazudni, a verset nem lehet "megírni", a versnek születni kell.
A költészet végzetes is lehet, mert aki teljesen megérti, nem mindig élvezheti veszélytelenül, csak érző lelkek tudják méltóképpen értékelni, ám éppen az erősen érző lelkeknek csak módjával ajánlatos ízlelgetniük.
Elterjedt az a nézet, mely szerint a detektívhistóriák leginkább a lóversenyre emlékeztetnek, ahol sok az induló, az esélyes ló és lovas. "A pénzedért arra fogadsz, akire akarsz." A közmegegyezés szerint az ilyen történetben a favorit nem hasonlít ahhoz, akit a lóversenypályán annak tartanak, vagyis: lehet kívülálló személy is. Nézzük meg, kiről tételezhető fel a legkevésbé, hogy a tettet elkövette, s ezzel tíz közül kilenc esetben munkánk véget is ért.
- Ön miért nem ír regényeket, Mr. Knight? - Mert nem tudnék olyat írni, ami mindenkinek az érdeklődésére számot tarthatna. (...) A népszerűségünk elnyeréséhez saját gondolataink belátó mellőzése szükségeltetne.
Mikor ír az ember? Ha boldog, nem ír. Csak ha visszaemlékszik a boldogságra.
Nagy Mű és Gaztett avulhat - nem évülhet. Példák. Örökre.
A jó írónak önmagától elvonatkoztatva is meg kell tudnia figyelni dolgokat, vagy ahogy Henry James megfogalmazta, ki kell fejleszteni magában "a látottakból az eddig nem látottakra való következtetés képességét".
A próza bizonyos értelemben abban a hitünkben erősít meg bennünket, hogy nem vagyunk egyedül.
Az íráshoz szerintem empátia szükséges, humor és egy kevés távolságtartás, s persze nagyon fontos a kíváncsiság is.
Facebook
Pinterest