Párbeszéd
- A gyűlölet nélküli harc olyan, mint egy sas szárnyak nélkül. - Talán nem tudod, ezért elmondom. Egy harcos csak akkor forgatja a kardját, ha kötelessége. Ha gyűlöletből teszi, az csupán mocskos erőszak, nem csatának hívjuk.
- Ha most rögtön felnőtt lehetnél, az azt jelentené, hogy már sok évet éltél, és kevesebb van hátra. Ez nem zavarna? (...) - Na jó, ez végül is olyan, mint mikor a számítógépes játékban egy élettel kevesebbje marad az embernek. Egy kicsit idegesítő, de azért még jól lehet szórakozni.
- Ha folyó lennék - jelentette ki -, nem szeretnék az Illinois, vagy valami ilyen folyó lenni. Én csak a Mississippi lennék. - Miért? - kérdezte Andy kapitány. - Mert az Illinois mindig ugyanaz. A Mississippi mindig más. Olyan, mint egy ember, akiről sohasem lehet tudni, hogy mit csinál legközelebb s éppen ez teszi érdekessé.
- Azt hiszed, hogy a szerelem és a szív csak egy diagram? - Láttál te már szívet? Olyan, mint egy vérbe burkolt ököl.
- Lágyan megtörik a víz, s a vízfodrok olyanok, mint ha egy vízi tündér a haját fésülné, és az a ferdén beeső napsugár olyan, mintha egy aranydárda fúródna lent a tavacskába. Ó, ennél szebb verset még sosem láttam! - Szerintem inkább képnek kellene hívnod... egy vers sorokból és versszakokból áll. - Egy vers nemcsak úgy válik láthatóvá, ha sorokba és versszakokba öltözik. (...) A vers lényege a lélek... és ez a gyönyörűség, amit látunk, egy szavakba nem öntött vers lelke. Nem mindennap láthatunk lelkeket... még ha az egy versé is.
- Néhány ember kemény páncélt hord, de a lelke mélyén lágy, olvadós karamella. - Rengeteg ember van konkrétan ezen a bolygón is, aki kemény páncél bevonatot hord és legbelül is rideg. - Tehát nugát krémmel töltöttek? - Hölgyem, az emberek nem cukorkák. Tudja milyen a legtöbb alak? Gazember. Gazember töltelék, gazember bevonattal. De ők félig sem annyira bosszantóak, mint a rózsaszín szemüveges optimisták, akik napfényt okádva sétálgatnak.
- Milyen okos kutyád van! - mondta egy ember, amikor meglátta a barátját a kutyájával kártyázni. - Nem is olyan okos, mint amilyennek látszik - hangzott a válasz. - Ha jó lapja van, azonnal csóválni kezdi a farkát.
- Mi bajuk van a szabadsággal? Ez az élet értelme. - Igen, ez az élet értelme, úgy van, de beszélni róla és annak lenni, két különböző dolog. Nehéz annak lenni, ha az embert adják-veszik, mint a vásárban. Ezért sohase mond senkinek, hogy nem szabad, mert akkor azonnal meg akarnak ölni, és be akarják bizonyítani az igazukat. Csak lökik a dumát, és beszélnek az egyén szabadságáról, de ha látnak egy szabad embert, attól megijednek.
- Neked csak az számít, hogy Én. Én. Én. Tudod mit? Most én jövök. Úgyhogy fogd be, és figyelj rám! Undok vagy velem, sértegetsz, és lefitymálod, bármit is teszek, és mindig leszúrsz engem, vagy kiszúrsz velem. - Tényleg? Hogyha ilyen rossz vagyok hozzád, akkor miért jössz mindig vissza? - Mert ilyen egy barát, hogy mindig mindent megbocsát.
Magában akart ábrándozni, mint sokszor. A vizet nézte. Eszem ágában sem volt, hogy elmenjek. - Mi az, imádkozol? - kérdeztem, mert a két kezét összekulcsolta, ahogy rákönyökölt a korlátra. - Igen - mondta dühösen. S mindjárt kezdte is: - Úristen, ments meg a barátaimtól, az ellenségeimmel majd csak elbánok magam is.
- Miért szeretsz engem? Egész úton mást sem tettem, csak nyavalyogtam neked, semmi sem volt jó, mindennel bajom volt. Akkor viszont miért hagysz meg barátodnak? (...) - Mert azoknál, akik három mondatban megmondják a Nagy Igazságot, sokkal jobban kedvelem az olyanokat, mint te, akiket folyton kétségek gyötörnek.
- Imádlak! Te mindenkit megbűvölsz. (...) Ha felnövök, hozzád megyek feleségül, jó? - Ejnye. Hát addigra vénséges vénember leszek... - Akkor csak titokban, na, légyszi! - Legyünk inkább barátok (...). Azt titkok és hazugság nélkül is lehet.
- A barátok nem azért vannak, hogy szépítsék a dolgokat és felvidítsanak? (...) - Nem. A barátok azért vannak, hogy észhez térítsenek, ha hibázni készülsz.
- Én milyen vagyok? - Jó kérdés... hmm, szerintem te egy hagymára hasonlítasz. (...) Azért emlékeztetsz hagymára, mert neked is sok réteged van, és ahogy múlnak az évek, mindig lehámozódik egy. Szerintem sokkal több minden van benned, mint azt az emberek gondolnák.