Idézetek a vallomásról
Hordalak magamban, mint száj a sóvárgást, lehelet a csókot és kar az ölelést és vér a szerelmet s szerelem az embert, ember a világot s a mindenség téged, hordalak magamban, mint létet a halál és halált az élet!
Ha már emberek szívében sem élek: a fák, folyók, rétek és csillagok még századokig egymásnak beszélnek szerelmemről, mely érted lobogott.
Igérd meg azt, hogy szemrehányást Szived magadba nem fogad S nem kéri tőlem soha vissza Aranyos ifjuságodat.
Villámsújtott vagyok. Elveszítettem a tájékozódóképességemet. Belefulladtam a szemedbe.
Ha a hangod hallom, a szívem kinyílik, mint virág a reggeli napsütésben.
Túl minden álmon, túl az ismeretlenen, egy ajtót nyitottak neked és nekem. Hol két világ összeér, harangok kondulnak, a menny és pokol bennünk egybeolvadnak.
Meséld el, milyen voltam, hogy éltem, hogy daloltam, segíts, hogy emlékezzem, kit szerettem? Mondd azt, hogy minden rendben, nincs baj, és nem kell félnem, s én majd behunyt szemmel emlékezem.
Míg én én vagyok, te pedig magad, a világ része vagyunk mindketten. Örökké a tiéd!
Szeretnék boldog ember lenni. Amit szeretnék, csak azt tenni, Csakis veled, csakis veled, mert te szeretsz, és ennyi.
Legyen tél, legyen nyár ma, Idegesítő, végtelen dráma, Akkor is itt leszek, te drága, Hogy csókokat adjak a szádra!
Te vagy az egyetlen jó dolog, ami valaha is történt velem.
Csak adj egy okot, Hogy szívem tovább dobogjon. Ne aggódj, biztonságban vagy itt, karjaimban. Ahogy a világ darabokra hull körülöttünk, Nem tehetünk mást, mint kitartunk...
Bárhol is légy, mindig mosolyt csalok arcodra, Bárhol is légy, mindig melletted vagyok, Bármit is mondj, irántad való érzéseim, Most megígérem, "örökké" tartanak.
Mindannyiunk életében vannak kiemelkedő pillanatok: olyan időszakok, amelyek kisebb, vagy mélyreható változást idéztek elő bennünk. Én négy olyan időszakot tudok felidézni, amelyek megváltoztatták az életemet: azt az évet, amikor megszülettem, azt az évet, amikor megtudtam, hogy meg fogok halni, azt az évet, amikor meghalt az anyám, és most már megvan a negyedik is - az az év, amikor megismertelek.
Valóra válhatnak az álmok. Ismét dalra fakad a lélek, az angyalok meg minket néznek. Örökre kezedben a kezem, kérlek, hogy soha ne hagyj el engem.
Facebook
Pinterest