Idézetek az emlékezésről
Nem számít, hogy tévedett a részletekben, hogy a munka, aminek az egész rövid életét szentelte, egy hajítófát sem ért. Az a fontos, hogy ő hitt benne. És kiderült, hogy lehetséges. Látta a jövőt. Tudta, hogy az ember halhatatlanná válik.
A szellemek emlékek, azért maradnak velünk, mert akiket szeretünk, nem hagyják el a világot.
Az emlékeink szilánkjai tesznek ki bennünket. Ott vagyunk azoknak a reményeiben és félelmeiben, akik szeretnek bennünket. Amíg él a szeretet és az emlékezet, nincsen valódi veszteség.
Néha annyira erős az emléke annak, akit szerettünk, hogy minden mást elhalványít.
Minden emberi képességek közül (...) a legijesztőbb és a legkellemesebb, a legtöbb kín okozója, ám egyben a legcsalókább is az emlékezés képessége.
Semmi nem rongálja úgy az emlékezetet, mint az ismétlődés.
Amikor a múltról van szó, mind költők leszünk.
Az emlékezet gyengül! Ez így van, ha nem gyakorolod.
Az emlékezet hisz, mielőtt még a tudat emlékeznék. A hit tovább él, mint az emlékezés; él még akkor is, mikor a tudat már kételkedni kezd.
Varázslatos az emberi agy: elfelejtünk egy illatot, de csak amíg újra meg nem érezzük, kitörlődik egy hang a memóriánkból, de csak amíg újra meg nem halljuk, és még a rég eltemetett érzelmeink is képesek újjáéledni, ha visszatérünk ugyanarra a helyre, ahol születtek.
Megőrizzük ezt a szerelmet egy fényképen Magunknak örökítettük meg ezeket az emlékeket Ahol a szemünk sosem hunytuk le A szívünk sosem törték össze És az idő örökre megfagyott.
A közös emlékek Messzebb érnek, mint az országút.
Az emlékezet kegyetlen játékot tud űzni az elmével: a képek összekuszálódnak, mintha egy filmszalagot gyűrötten tekertek volna vissza a kazettába. A következő mozaikdarabkát nem tudja beilleszteni a többi közé.
Néha az emlékek elszomorítanak. Néha mosolyra fakasztanak, máskor meg elfog a hálaérzet. Van, hogy emlékeztet a szép életre, amit megszoktál az illetővel, és mindarra, amit ő adott... az emlékek vegyes érzelmek. Ott a gyász, az öröm, talán harag is van benne. Olyan sok ez az érzés, hogy muszáj valahogy rendbe szedni őket.
Az emlékek nem csak a múltról szólnak, meghatározzák a jövőnket.