Idézetek a vigaszról
A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll.
Meggyógyítja sebes szívünket a barátság.
Johann Christian Friedrich Hölderlin
Nem számít, milyen sötét a perc, a szeretet és a remény mindig él.
A zenédet sohasem adod fel. Nem számít, hogy mi történhet. Mert bármi rossz történne veled bármikor az életben, még mindig a zenéd az egyetlen, ami vigaszt nyújthat neked.
A halál és az élet együtt él bennünk, minden másodpercben újra és újra megharcolva az uralomért, és ha az élet veszít, a testünk cserbenhagy bennünket. De ez nem jelenti azt, hogy nyom nélkül eltűnünk. Mindenki, aki valaha ezen a világon élt, nyomot hagyott benne, és bár testét sírba viszi, tudását és szellemiségét megőrzi az utódai számára.
Hát kérlek, szeretettel öld meg a fájdalmat. Hisz a gonosz őrt állva azt várja, hogy Elaludjon a szívedben a szeretet lámpása.
"Az ember, ha már nem tud szeretni: menjen tovább!" Semmiért nem kár, csakis a szeretetért. Az pedig - ha valóban volt - elveszíthetetlen.
A tankok és a szürke dollár, végül mindkettő egyre megy, de próbára tett életemnek maradt a magyar hiszekegy.
Szívemnek sírboltot építek, hogy megnyugodhassék; begubózom, mert mindenütt tél van; a vihar elől boldog emlékeimbe takarózom.
Johann Christian Friedrich Hölderlin
Nem tudom, hogy jó vagyok-e vagy rossz, de tudom, hogyan lehetnék más. (...) Ha te nem lennél, nyomorult lennék.
Egyedül csak védtelen gyermek vagy, Ha kell, én vigyázok rád. Ne akard, hogy mindenre választ kapj, Egyszer tiéd lehet a világ.
Búcsú volt, valahányszor a tudtára adtam, hogy milyen fontos nekem, valahányszor tettekkel és szavakkal igazoltam szeretetemet. Az élők az élet minden napján búcsúznak. Szerelemmel, barátsággal, annak a megerősítésével, hogy az emlékek megmaradnak, ha a test elenyészik is.
Túlélőként tekints magadra, ne áldozatként. (...) Ne gondolj a belőled dühöt vagy haragot kiváltó dolgokra és emberekre. Inkább azokra emlékezz, akik vagy amik gyógyírt jelentenek a fájdalmadra, s megelégedéssel és erővel töltenek fel az elkövetkezendőkre.
Meghaltál, hogy bennem élj.
Nincsen olyan emlékezés, melyet az idő el ne törölne, sem olyan fájdalom, melyet a halál meg ne szüntetne.