Idézetek a vigaszról
Érezhetném úgy, hogy az élet igazságtalan volt velem, mert elvette tőlem azt, ami a legfontosabb: a szerelmet. De más nők is léteznek, és minden szerelmi bánat elmúlik egyszer.
MÉNÉ, TEKEL - ha érted, vagy nem érted, Jegyezd meg jól: tenéked szól s teérted. Egykoron sötétben elmondott dalom, Mint lángírás, világít a falon. Jegyezd meg jól: ma szürke szók ezek, De élni fognak, hogyha én nem élek S lesznek, ha nem leszek.
Biztos ismerik azt az érzést, mikor meglátnak egy helyes pasit. Az illető megereszt egy mosolyt és a szívük elolvad, mint vaj a forró pirítóson. Én is így vagyok ezzel, mikor meglátok egy üzletet. Csak az még sokkal jobb. Egy férfi ugyanis sose szereti úgy az ember lányát, vagy bánik úgy vele, mint egy üzlet. Ha a pasi nem áll jól, nem cserélhetjük be hét napon belül egy isteni kasmír pulcsira.
A tapasztalat, akár egy öreg zenész, A türelem hangszerén szép dalt játszik neked, Nem érted, de harmóniájában kedved leled, Miként az Úr akaratát e világon, de görcsöd enged Szomorú, zavaros dallamától, mit füledbe penget.
Beteljesületlen álmaid miatt ne mondd szegénynek magad; csak az az igazán szegény, aki sohasem álmodott.
Kitekintett a komor éjszakába, váratlanul előbukkant a felhők mögül a hold és fényes, jóindulatú ábrázata mintha azt súgta volna: "Vigasztalódj, kedves lélek! A felhők mögött mindig világít a fény!"
Azt hozta, amit a vallások, a család képzete, a szerelem ígér az embernek: hogy nincs többé fájdalom. Pedig a szerelemben ott a fájdalom, épp csak könnyebb elviselni, ha van, aki fogja a kezed.
Tudod, az élet megy tovább, és mindig lehet találni valami vigaszt. Nem foglalkozhatunk álladóan a múlttal!
A kik könyhullatással vetnek, vígadozással aratnak majd.
Talán egy napon, évek múlva - ha majd a fájdalom elviselhetővé csillapul - képes leszek visszanézni arra a néhány rövid hónapra, amely mindig is életem legboldogabb időszaka marad.
S a kétely sziklája nehéz Szívemről legörög: Hiszek, és majdnem sírok, és... És úgy megkönnyebbülök!
Mazochista vagyok. Továbbra is lesznek álmaim. Álmodozni fogok, amíg csak élek.
Azt szokták mondani: az idő minden sebet begyógyít. De szerencsésebb volna így: az idő örökös visszatérés ugyanarra a dologra. Mint egy ismétlési feladat. Addig-addig ismételgetjük ugyanazt, míg elfelejtjük, milyen volt kezdetben.
Kicsúszott alólad a talaj. Megértelek. De tudod mit, én itt vagyok, hogy megtartsalak.
A könnyek kimossák a bánatból a fájdalmat.
Facebook
Pinterest