Idézetek a vigaszról
Most mit siratsz? Emerencet nem sirathatod, a halott mindig győztes. Csak az élők veszítenek.
Az asszony könnye mindig enyhít a bánaton.
A felnőttek a szépre emlékeznek, a gyerekek pedig a jövőbe menekülnek.
Soul Eater - Lélekfalók c. film
Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm, S hogy te leszel a halál, köszönöm.
A korsó már eltört, a bánat nem ragasztja össze.
A vigasztalás olyan, mint a timsó: a frissen vágott seb vérzését elállítja, de borotválkozni mégsem lehet vele.
A fantázia és a csoda távoli mentsvár azoknak, akik félnek a valóságtól.
Az élet csalódásai közt oly jólesik gyönyörködni, ha csak gondolatban is, egy-egy nemes jellemben, egy-egy tiszta érzelemben és a boldogság képeiben.
A legsötétebb pillanatokban mindenkinek szüksége van valakire, aki meghallgatja. Néhányan a profikhoz fordulnak. Néhányan az idősebbekre a bölcsebbekre támaszkodnak. Mások azok társaságát keresik, akik ismerik az érzéseiket. De legtöbbünknek semmi sem ér fel jobban egy terápiánál, mint egy jó beszélgetés néhány régi baráttal.
Igazán jól megértette, hogyan érez Grace a könyvei iránt. Ő is hasonló volt fiatalkorában. Minden adandó alkalmat megragadott, hogy elmenekülhessen a fantázia világába, ahol a hősök mindig győzedelmeskedtek. Ahol a démonokat és a gazembereket legyőzték. Ahol az anyák és az apák szerették a gyerekeiket. A történetekben nem volt éhség, nem volt fájdalom. Szabadság volt és remény. Ezekből a történetekből sajátította el a könyörületet és a kedvességet. A becsületet és a tisztességet.
Ott, ahol mindig gondolnak rád, oda mindig visszatérhetsz!
Rosszat gondolnak rólad némelyek? - de csak a rosszak, kiket a gonoszság megérintett. Egyesek gondolata még nem a világ! Te csak hidd, és tudd: a jók többen vannak.
Ráeszmélt, hogy egész életében mások eszményeit követte, melyeket szavaikkal vagy írásaikkal ültettek el a lelkében, ahelyett, hogy a maga szíve vágyára hallgatott volna. Életpályáját mindig az irányította, hogy mit kellene tennie, nem pedig az, amit teljes szívéből szeretett volna megtenni. Mindig a jövőben élt, és a jelen állandóan kicsúszott a markából. Az eszményei? Arra a vágyára gondolt, hogy az élet ezernyi, semmitmondó tényéből bonyolult és gyönyörű mintát szőjön. De hiszen láthatta, hogy a legegyszerűbb rajz egyszersmind a legtökéletesebb is: amikor az ember születik, dolgozik, megházasodik, gyermekeket hív életre, és meghal! Meglehet, hogy aki megadja magát a boldogságnak, vereségbe nyugszik bele. De ez a vereség bizony sok győzelemmel fölér.
A tudat, hogy valaki törődik velem, olyan volt, mint két hónapnyi didergés után egy finom, meleg takaró.
Könnyű dolog jónak lenni, amíg az erényt jutalmazzák, a bűnt pedig büntetik. Ilyenkor szinte nyakadnál fogva visznek a mennybe. De ha olyan idők járnak, amikor nincs, aki jó tanáccsal szolgálna, nincs, aki jó példával járna elöl, amikor azt látjátok, hogy az erényt büntetik, a bűnt pedig jutalmazzák, ha akkor álljátok a sarat és megmaradtok Isten mellett, akkor ezt elhihetitek nekem: ha csak félig vagytok is igazak, Isten előtt akkor is egészen igaznak fogtok számítani.