Idézetek a szerelmi vágyakozásról
Mióta tegnap megcsókoltalak (...), folyton elém rajzol a hála, folyton előttem állsz, utcán és munka közben folyton beléd ütközöm: hátracsukló fejedet látom, kigyúlt arcodat, csukott szemedet s a kínzó gyönyörvágy gyönyörű mosolyát az ajkadon.
Hajamban mennyi csók illata fészkel, mint rozs tövén a fürj-sírású szél, szememben szomjas vágyak nyája térdel szerelmed kóborló vizeinél.
Ha férfi és nő gondolkodásmódja nem hasonló, a vonzalom közöttük pusztán fizikai természetű lehet.
Jó lesz vigyázni a kívánságokkal. Mert még beteljesülnek.
Meglátni valaki valódi színeit nem mindig egyszerű, és a szemünk szüntelenül félreértelmezi a jeleket, de neki sikerült megérintenie olyan helyeken, amikről azt sem tudtam eddig, hogy léteznek.
Majd egyszer... nagy bőgés után, Vagy egy kacaj közt. Vagy csak magára nézek, kedves, Ha egy lemez lejárt. Vagy, vagy csak úgy, Egy cigaretta közben. Este majd. Vagy délután. Vagy délben. Nem tudom. Holnap talán már. És talán soha. Mi az? maradjon! csak tovább ne álljon. Várjon. Talán csak percig. Várjon. Várjon.
A sóvárgással nehéz együtt élni. Az ugyanis nem kér engedélyt. Nem nézi az időt és a helyet. Mert végtelen és követelőző, mohó és önző. Hol elhomályosítja a gondolatokat, hol túlságosan is élessé, fényessé teszi őket. A sóvárgás elvárja, hogy feltétel nélkül megadjuk magunkat.
A démon. Egyeseknek megközelíthetetlen, elérhetetlen - másoknak a tálcán kínált gyönyör.
Én kergettem a vágyat, és a vágy jött mellettem, jött velem kézen fogva.
Vágyakozni az elérhetetlen után szomorú, de egy kicsit boldog dolog is.
A vágy csak vonzalom, és a vonzalom nem sarkall semmilyen tettre, csak a szándék.
A vágy ereje (...) túllép az emberen és megváltoztatja a sorsát.
A színpadon csak néhány kék lámpa ég, De emlékszem rá mindig, ahogy a terembe lép, Igazi gyémánt ragyog rajta, kevés a karc, Elvakít a pillanat, s a szívembe mar hamar, Nézek rád, itt persze többen vannak így, Ahol te táncolsz, másnak ott ássák a sírt...
A félelem iránytűje egyre szűkebb, biztonságosabb, de üres és magányos börtön felé visz. A vágy iránytűje kiszámíthatatlan, veszélyes, de izgalmas tájakra mutat.
Minden titkos vágyam ismeri ő, Kezében ott van minden, múltam s jövőm, Emésztő szenvedélye ördögi jel, Ölelése halált hozhat és mégis kell.