Idézetek a szerelmi vágyakozásról
A szívben fuldoklik a vágy, hamvadó gyertya csonkja, ki ne aludj bolond szívem, szeretet bolondja.
Akkor belém fogsz szeretni? Szeretném, ha belém szeretnél. (...) Akkor egyszerűbb lesz élnem is, meghalnom is.
Ha a szerelem el is ragadja a szívünket, a testünk továbbra is a vágy rabja. És az áruló vágy minden lélekben ott lakozik.
Ha a szerelem rózsa, hadd legyek én levél, életünk együtt nőne bús és dalos időbe - dúlt rét, virágos róna, ősz bánat s édes kéj - Ha a szerelem rózsa, Hadd legyek én levél.
Tudom, volt már ilyen máskor, csak épp mással, valahol máshol.
Érezni akarom a kezét, amely olyan puha, mint a felhők. De attól félek, ha hozzám ér, a testemet felépítő mind a hét milliárd milliárd milliárd atom szétrobban, és szanaszét szóródik az univerzumban.
Haragszik a kedves, itthagy engem, állj elébe vers, hogy el ne menjen. Szerelme ág, nem moccan a lombja, légy te szellő: hajlítsd a karomba.
Elbújhatnék itt, a szíved mélyén, a világban immár nincs helyem; ringatóznék minden dobbanásra, s a tiéd lehetne az életem.
Nem kell elcsábítanod egy férfit, aki már akar téged.
Úgy szeretnék szállni, sebes, könnyü szárnyon Messze túl a rózsás, fénylő szemhatáron, Túl az égen úszó felhők habos hátán, A nagy végtelenbe, ahol tán meglátnám... Csillagok járását, Szerelem forrását!
Az oxigén jelentéktelen. A vágy miatt zajlik az élet. Attól lesz értelme. Attól ér meg mindent. A vágy az élet. Arra áhítozni, hogy lásd a következő napfelkeltét vagy naplementét, hogy megérintsd azt, akit szeretsz, hogy újra próbálhasd.
Vannak, akik hálásak, ha megkínálod őket a szívük legféltettebb vágyával, másokat azonban halálra rémiszt a lehetőség. Mert általában előbb le kell mondanod a régi életedről, a régi éned egy részéről, hogy megkapd, amit szeretnél. És ehhez bátornak kell lenned, különben nem leszel képes a váltásra. Márpedig ha nem vagy képes váltani, mindössze három lehetőséged marad: utálhatod önmagadat, hogy nem vagy képes megtenni azt az aprócska lépést, utálhatod azt, aki miatt feláldozod a boldogságnak a lehetőségét, vagy utálhatod azt, aki a boldogságot kínálja, okolhatod őt, amiért nincs benned elég mersz, és elhitetheted magaddal, hogy nem is volt valóságos a lehetőség. Mert egyszerűbb mást hibáztatni, mint önmagadat.
Bár a szívünkkel szeretünk, előbb a szemünkkel vágyakozunk.
A vágyakozás őre az elfojtás.
Ahhoz, hogy azzal háljunk, aki tetszik nekünk, legalább egy kicsit szeretnünk kell saját magunkat is!