Idézetek a szerelmi csalódásról
Egy rossz sziget ez. Itt hagytál, de kijutok. Meglátod egyszer.
Az együttlét boldogságát csak az ismerheti meg igazán, aki újra és újra magára marad. Minden egyéb megzavarja a feszültség titokzatosságát. És mi más vonzhat erőteljesebben a magány mágikus birodalmába, mint a felkavart érzelmek, a megrázkódtatás teljes átélése.
- Azt hiszem, sokkal könnyebb lenne, ha nem szeretném. Lennie kéne valami szerelemcsillapítónak. - Miért volna jó, ha nem lennél szerelmes? Épp elég nehéz rátalálni a szerelemre.
A szívbe döfött karó csak megbénít, nem öl meg.
Ne félj újból szerelmesnek lenni. Tárd ki a szíved, és kövesd, amerre mutat.
Ez a baj a férfiakkal! Addig vacakolnak, amíg lekésnek mindent. (...) Ott hagyott, mint egy izzó kandallót, amire nem raknak több fahasábot. S mire visszatért, észrevette, hogy a kandallóban már csak hamu maradt, mert nem volt, ami a lángot éltesse. Bizony így van ez. Akkor kellene megtenni, amire vágyunk, amikor minden együtt van hozzá, mert ha tétovázunk, lassan megcsonkul a dolgok tökéletes egybeesése, s akkor már késő.
Az a baja magának, lelkem, hogy az az egyvalaki, akibe egyszer beleszerelmesedett, megmérgezte a vérét. Lenne csak úgy nekem hatalmam, ahogy nincs, isten úgy segéljen, megkeresném azt a férfiembert, aztán vagy idehajtanám maga elé, vagy elemészteném, hogy jusson a pokolra.
Egy nap, amikor arra ébredsz, hogy egy nőt ölelgetsz és szerelmes vagy, az lesz az a pillanat, amikor le kell lépned. Ne öltözködj, ne törődj semmivel. Hanyatt-homlok menekülj, mert lehet, hogy nem aznap, csak egy hét múlva, de valamikor biztosan összetörik a szívedet újra.
Mint tüske hatoltál belém sebhelyed vagyok ma is még mikor már azt hiszem vége elkezdek lüktetni ismét az elme összeférceli lazán a múltat és jelent az egy bordában szőtt élet kettőnknek más sorsot jelent.
Az emberek furcsa dolgokat csinálnak, ha össze van törve a szívük.
Te vagy a macska, én a gombolyag, letekertél, szétszedtél és otthagytál.
Úgy vártam én minden szavad, De ajkad néma maradt, És láttam, te is úgy fájlalod, Hogy nincs mit mondanod, A búcsú könnyű volt neked, A bánat nekem maradt, Mert úgy, ahogy én szerettelek, Szeretni nem szabad.
A szív gondjai mindig megsebzik a lelket. (...) A szerelem nem sokat változott az évszázadok folyamán.
Nem, nem igaz, egy szerelemnek soha nincsen teljesen vége... Gyűlölnöm kellene őt, de lenyűgözve tart a fájdalom, amelyet okozott nekem.
A szerelmi csalódás gyakran a fiatal lányok javára válik. Komolyabban veszik tőle az életet.
Facebook
Pinterest