Idézetek a szerelmi csalódásról
Miért is ragaszkodtam ennyire ehhez a férfihoz, aki nem is érzett semmit irántam? Mintha egy százéves kapcsolatnak lenne vége. Vagyis nem. Már a legelejétől tudtam, hogy semmit sem jelentek neki (...). Inkább olyan ez, mintha száz évig aludtam volna. Hagytam, hogy édes szavakat suttogjon a fülembe, hogy bármikor ágyba vigyen. És úgy kapaszkodtam belé, mintha el akartam volna hitetni magammal, hogy tényleg belém szerethet, pedig tudtam, hogy igazából ez lehetetlen. De végre felébredtem.
Vesszen, akárhogy kéne, maradjon utált sebem és szenvedésem, legyen másé, bármily gyönyörű, büszke leszek rá, hogy kibírtam: ha megvénül, se tudja meg, hogy valamikor érte sírtam.
- Te hogyan gyógyítanál meg egy összetört szívet? - Öö... orvosi beavatkozással? - Lehet, hogy tényleg muszáj lesz újból szerelmesnek lennem.
A szeretet néha ezt teszi az emberrel, valahogy ott ragadunk azon a helyen, ahol a szerelem elhagyott bennünket, miközben a világ forog tovább.
Éreztem, hogy szakadsz le rólam s a következő pillanatban mint hogyha már évezredek takarnának, oly messze voltál: egy örök törvényt igazoltál, hogy csak az fáj, aki szeret.
Egy nap valaki felségül vesz. Elég kedves lesz és ez nagyon boldoggá fogja tenni a szüleimet. (...) Gondját viselem a gyerekeknek, ragaszkodok az állásomhoz, fizetem a hiteleimet. Egy darabig meglesz az egyensúly. Aztán nagyjából tíz év múlva lesz egy afférja, mivel én túl elfoglalt és fáradt vagyok. Rájövök. Megfenyegetem, hogy megölöm őt... a szeretőjét, magamat. Túl leszünk rajta. Néhány évvel később, lesz neki még egy. Ezúttal tudomást sem veszek róla, mert... nagy hűhót csapni úgy tűnik, nem éri meg... És így élem a hátralévő napjaimat.
Veronika meg akar halni c. film
Nehéz elképzelni, hogy tudná éppen az a férfi begyógyítani a sebeimet, aki okozta őket.
Minden apró dolog növekedni kezd, ha táplálják... A szerelem sem más. De ha ez az egész boldogtalanná tesz, hagyd a csudába, és találj valami mást, amitől annyira boldognak érzed magad, amennyire megérdemelnéd. Csak hallgass a szívedre, kövesd az ösztöneidet, és rávezetnek majd a helyes útra.
Minél előbb kötözöd be a sebet, annál jobb.
Mit ér a csók, ha nincs virága? Az ölelés, ha csupa rémület? Benned szárad el szívem ága, Késemből kihull minden gyűlölet.
Cserben hagytak a szavak Csak rémült kezem kap még utánad.
Ha azt hiszed, hogy egy hasonlóval elfeledheted az elsőt, nagyon is tévedsz.
Ezel - Bosszú mindhalálig c. film
Férfivé bennünket az asszonyoknál nem az első győzelem avat, hanem az első vereség!
Szerettük egymást. Te is egy mást, én is egy mást - kerestük egymásban.
Már tudom, hogy soha többé nem foglak látni. Nekem lett igazam, elvettek tőlem, könnyen vehettek el, mert sohasem kellettem igazán neked, hiába szerettelek, hiába foglak szeretni mindig olyan szerelemmel, amilyen csak egy van az életben, ez az én szerelmem kevés volt ahhoz, hogy megváltoztasson téged, és amikor majd belátod, hogy kár volt engem elengedned, akkor már késő lesz.
Én úgy akarlak szeretni, hogy egészen betöltselek, én legyek neked a legnagyobb öröm, és én legyek a vigasztalás és minden, de te nem hagyod, hogy így szeresselek. Terajtad páncél van, nem is tudom, hány réteg. Ha az egyiken átjutok, alatta a másik. (...) Meg akarlak tartani, és érzem, hogy nem tudlak megtartani.