Idézetek a szerelmi csalódásról
Ha az ember fiatal, vagy lehet akár öreg, és beleszeret valakibe, először elkezdi idealizálni, aztán piedesztálra emeli, végül tükröt lát a másikban. Csakhogy egy idő után ebben a tükörben a saját hibáit is kezdi észrevenni, és minél jobban látja, annál inkább fölnagyítja, míg végül képtelen elviselni és szétrombolja a szerelmet, mondván, hogy erre nincs szüksége.
Igazán boldog csak akkor vagyok, ha nincs senkim. Az egyedüllét sokkal jobb annál, mint magányosan vergődni egy kapcsolatban. Sajnos nincsenek már illúzióim ezzel kapcsolatban.
Olyan sokszor összetörték már a szívemet és mindannyiszor talpra álltam. Egy idő után feladtam, nem élem bele magam semmibe, mert előbb-utóbb úgyis vége lesz, semmi értelme.
A lány, akiben jobban bízott, mint saját magában, aki több volt számára a világ minden egyéb dolgainál, a lány másnak adta a kezét. (...) Valahol minden összeomlott akkor. Hogy hol omlott össze és mi volt az, azt nem tudta. Annyit érzett csupán, hogy sok-sok erős, láthatatlan kötél elszakadt, és összeomlott valami láthatatlan, hatalmas dolog, és magával rántotta a napot az égről, a csillagokat, a holdat, a fákat, mindent, mindent.
Régen mennyire hittem a szerelemben, tele voltam reménnyel, és ma már semmiben nem hiszek, ami a szerelemmel kapcsolatos. Nincsenek érzéseim mások iránt, olyan, mintha az az egy éjszaka felemésztette volna minden érzelmemet és azóta nem tudok szeretni, mintha az az éjszaka megfosztott volna a boldogságtól. Adtam magamból valamit, amit elvittél, ott maradtam kifosztva, üresen. A valóság és a szerelem számomra ellentmondás.
az a sírás várjon. Várnia kell. Sokáig, akármeddig, nem tudom. Az isten verje meg lépteid nyomát. Lábaidra, lábaidra vigyázzon.
Csak dal vagy. Néhány ütemnyi megható zene. Csak könny vagy. Az emlék fájdalmas üzenete.
Hamvadó cigarettavég ül a hamutálcán, s csendben végigég. Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el.
Húsz kilót fogytam három hét alatt! Semmi diéta, se fitnesz! Hanem: szerelem! A fogyásból sejtheti, hogy tragikus a kimenetel. Ne is beszéljünk róla! Különben csak felszakadoznak rémes lelki sebeim, és tovább fogyok, megállíthatatlanul, nulla kilóig és még alább.
Az az igazság, hogy az emberek nem igazán képesek összetört szívvel működni.
Hűtlenségedről mit se tudva a lelkemet adtam neked, s te ismerted már, mi a titka... Csak én, én nem ismertelek.
A gyilkosságnál csak egy dolog rosszabb: az, hogyha a szerelmet ölöd meg.
Nincs rózsa, mi érted nyílna... Nincs tövis, mi vérem ontaná... Nincs szó, mit szívem írna... Minden álmom s tündérem szabad már.
Mondd, miért adtál reményt és oly sok álmot, Ha mástól akarod a boldogságot? Mondd, miért fogadtad el szerelmes szívem, És hogyha elfogadtad, most miért dobtad el?
Amikor az ember elveszíti a szívét, akkor jár a legjobb úton és megállapíthatja, hogy van szíve.
Facebook
Pinterest