Idézetek a szakításról
Ha szeretsz valakit, engedd el. Ha zaklatnod kellett, valószínűleg soha nem is volt a tiéd.
Nem adnálak senkinek, semmiért. Illetve... de. Igen. Adnálak. Valakinek, ingyen. Önmagadnak. Neked bármikor visszaadlak, ha kéred. Hiszen szabad vagy. Nem sajátíthatlak ki, nem köthetlek magamhoz. (...) Az ajtó nyitva áll. Bármikor beléphetsz, bármikor kiléphetsz. Nem azért léphetsz ki, mert nincs szükségem rád. A legnagyobb fájdalom lenne. De szeretlek. És ezért léphetsz ki.
Lehet, csak a hibátlan testedet szerettem, s föltárult, elengedett szépséged gyújtottam ki a szilaj szenvedély képzelt lángcsóváival? Lehet, hűséged, vadságod csupa varázsolt rongy volt, festett glória: én rádbűvöltem rajongón - te csak eltűrted jámbor hóbortjaimat? Lehet, hogy így volt. Akkor is neked köszönök mindent - s elvégeztetett. Fönntart még a tőled vett lendület. Már semmi sem leszek tenélküled.
Számunkra nincs értelmes folytatás. De van méltó befejezés.
Azt hiszed, nekem nem fáj? Fáj, és sokáig fájni fog. Aztán eljön majd az a pillanat is, amikor minden fájdalom nélkül azt fogjuk mondani, emlékszem, volt egyszer egy barátom.
Ha valaki bejelenti, hogy el akar hagyni téged, küldj neki egy bőröndöt!
Elveszítelek A szenvedésedre is méltatlan lettem.
Kegyelmet kért egy megtépázott szerelem - hát futni hagytam.
Ami lettünk volna, vagyok egymagam. Szavaimnak immár kettős súlya van. Szemeddel is nézem, amit láthatok. Veled járok, éppen hogy csak nem vagy ott.
Hogyha abból, ami elmúlt, Megtérne egy pillanat, Hogyha újra összejönnénk Visszalopnánk a nyarat!
Egyszerre kell szakítani és véglegesen, amíg a lelked elég erős ahhoz, hogy behegessze magán a sebet.
"Az vagy nekem, mi Hamletnek a színész-trupp: játszottál; mehetsz - -"
Tőled, magamtól már csak azt kívánom: ha találkozunk még, bárhol e világon, ne kelljen elkapnod rólam tekinteted.
A válás csupán az egészen lehetetlen életkörülmények következtében hozott egészen kivételes döntése lehet a keresztyén embernek. Egészen utolsó lehetőség: de mégis lehetőség, amellyel élni lehet.
Hát ily hamar felejt, ily Hamar felejthetett? Az még valószinűbb, hogy Sohasem szeretett.