Idézetek a sorsról
Minden, ami megtörténik, annak oka van. Akár jó, akár rossz. És lehet, hogy nem hisszük el, de igenis fordulhat a kocka!
Ez a sors. Megváltoztatni nem lehet. Szenvedni pedig nem érdemes miatta.
Szeretnék azok közé a szerencsések közé tartozni, akik dönthetnek az életükről, azt hiszem, ez a legnagyobb ajándék, amit remélhetünk.
Egy mozgássérült férfi jött szembe mankókkal. Minden lépésnél összerándult. (...) Előttem nyitva állt minden lehetőség, de nem használtam ki. Ez a férfi viszont, akinek meg kellett küzdenie a fogyatékosságával, mégis ura volt saját életének. Arckifejezését elnézve ráadásul elégedettnek is tűnt. Szégyelltem magam a hálátlanságomért, miközben utánanéztem. Gyűlöltem magam.
Mindenki érzi úgy néha, hogy átok ül rajta, csak az a kérdés, hagyod-e, hogy ez határozza meg az életed.
Sokszor egy-egy sorscsapás megtörhet akár bátor, erős embereket is, de jókedvvel és vidámsággal sok mindent túl lehet élni.
Az ember földi életét szabadon rendezheti be, de boldogulása teremtmény mivoltából következőleg a Teremtő akaratának teljesítéséhez van kötve.
Mindenkinek jó előre meg van írva a sorsa, de a végzet, ha jó előre tudjuk, átírható.
Az emberi élet nagyon bonyolult, olyannyira, hogy az egyén sorsa ahhoz képest egy légyköpés.
A sors lehetőség. A választás az, amihez kezdesz vele.
A világ veszélyes hely, és csak keveseknek adatik meg balszerencse nélkül leélni az életet. Sőt, némelyikünknek egészen sok kijut a rosszból. Gyakran elég annyi, hogy valaki rossz időben volt a rossz helyen.
Gondolt már arra, hogy talán nem a saját végzetünk tesz minket azzá, akik vagyunk? Hogy talán valakinek csak azért van látása vagy hatalma, mert valaki másnak szüksége van rá?
Mindenki azt szeretné, ha rendben mennének a dolgai. Nem kívánunk magunknak fantasztikusakat, hihetetlent, vagy valami kiemelkedőt. Boldogan megelégszünk azzal, ami csak egy kicsit is oké.
Amikor szerelembe esünk, úgy érezzük, mintha a mögöttünk lévő évszázadok és generációk összefogtak volna az érdekünkben, hogy ez a találkozás itt és most létrejöjjön. Bármilyen furcsán hangozzék is, az ember a szívében, a csontjaiban hordozza a megérzést, hogy az univerzum és az idő minden egyes darabkája, az összes titkos nyíl mind erre a helyre irányított, ahová most végre megérkeztél, és ahol mindig is lenned kellett.
Bármelyik nap lehet a legutolsó az életünkben, anélkül, hogy tudnánk erről. S emiatt egyetlen napnak sem szabad úgy nekiindulni, hogy rossz érzéseket hagyjunk szeretteinkben vagy rendezetlen konfliktussal csapjuk be magunk mögött az ajtót.
Élnek emberek, akik életük tragédiájáért a teremtőt okolják, nem gondolkodnak el, talán azért történt, hogy kizökkentse őket az addigi életükből, és egy másik utat nyisson meg számukra.
A kemény dolgok váratlanul történnek.
Mind úgy jövünk erre a világra, hogy a saját sorsunkat hordozzuk. A sors nem változik meg számunkra, egész életünkben ilyen marad.
Ha nem irányítjuk a sorsot egy magasabb rendű érték felé, ha a véletlen az úr, sötétségben tapogatózunk, a vak szörnyű szabadságát mondhatjuk a magunkénak.
Facebook
Pinterest