Idézetek a sorsról
Eleinte magam is azt hittem, a sorsa mindenkinek meg van írva. Aztán, ahogyan minél több emberrel beszélgettem, úgy kellett rájönnöm, hogy ez nem teljesen így van. Dolgaink igenis tőlünk függnek. Pillanatok és lehetőségek vannak, és mi döntjük el, mikor melyiket választjuk.
Ha az ember hoz egy döntést, és amellett kiáll, a sors meghozza majd számára a lehetőségeket.
Ahogy mondani szokás, hogy a baj sosem jár egyedül, úgy a szerencséről is el lehet mondani ugyanezt, sőt más körülményekről is megállapítható, hogy többnyire harmonikusan gyülekeznek körénk, akár azért, mert a sors rendeli úgy, akár azért, mert az emberben van valamiféle erő, ami vonzza az összetartozó dolgokat.
Amikor két ember, akit látszólag minden elválaszt (...), felismeri egymásban a gondolkodás azonosságát, és úgy érzi, hogy kettejük között alkalmasint megszülethet a barátság és az együttműködés, ez a pillanat inkább függ a sors titokzatos konstellációitól, mint az elhangzott szavaktól.
Mindannyian a génjeink és a neveltetésünk eredményei vagyunk, amelyek az életünkben történt véletlenszerű eseményekkel karöltve formálnak minket.
Egyikünk sincs szétesve, csak a sors kicsit megrángatott bennünket. (...) De néha azért mutat felénk egy kis könyörületet is.
A sorsszerűség, (...) ahelyett, hogy egyetlen útvonalra jelölne ki bennünket, sok mindenfélét kínál, és következetesen erősít bennünket - a választásra. Csodálatos életfeltétel ez! Élni annyi, mint végzetesen erősnek érezni magunkat a szabadság gyakorlására; élni annyi, mint megválasztani, hogy mivé legyünk a világon. Egyetlen pillanat sincs, amikor ez a készenlétünk alábbhagyhat és megnyughatik. Még amikor csüggedten hagynánk, hogy történjék bármi, akkor is választottunk: a nem-választást.
Csodálatos, ahogy a sors az ember keze alá dolgozik, nem? Elénk küldi a megfelelő embert a megfelelő időben. Az apró nüánszok színes szálai gyönyörű szőttessé állnak össze - csak figyelni kell, és nyakon csípni a lehetőséget.
Olykor maga a túlélés egy halálos ítélet.
Ha látod, hogy üldöz a sors: fordúlj meg s állj vele szembe. Ha futsz előle, utólér; ha elébe állsz, talán kifoghatsz rajta.
Ne higgye senki, hogy a sorsa eleve elrendeltetett. Nincs született lúzer; csak olyan, aki ezt elhitte és elfogadta.
A sorsok lassan alakulnak, és senki nem tudja, hogy véletlenül elvetett cselekedeteink közül melyek csíráznak ki, hogy aztán szárba szökkenve kibomoljanak, akár a fák.
Honnan tudod, hogy mi van megírva nekünk a sors könyvében? (...) Mindegy, hogy rohansz vagy sem, az ő akarata elől nem szaladhatsz el.
Életünk menetét oly apró dolgok is befolyásolhatják. Oly sokan rohannak, mindenkit elfoglalnak a saját gondjai. Oly sok arcot látni, hogy az ember könnyen elveszve érzi magát. Most már tudom: semmi sem történik véletlenül. Minden pillanat megmérettetik, minden lépés megszámoltatik.
Levél egy ismeretlen asszonytól c. film
Akármiben hiszünk (vagy nem hiszünk), csak egy életet élhetünk, és az, hogy mikor és hol kezdődik az életünk, sok mindent meghatároz.