Idézetek az önismeretről
Nem ismerek én más hatalmat, Csak ami szívemben ragyog; Idegen Isten, nincs hatalmad! Magamon úr csak én vagyok.
Én vagyok a legjobb barátnőm, és egyben a legádázabb ellenségem.
Ha öt percig panaszkodsz, akkor csupán elvesztegettél öt percet az életedből. Ha viszont nem hagyod abba a panaszkodást, nemsokára olyan sivár anyagi körülmények között fogod találni magad, ahol majd az önsajnálat porában fuldokolhatsz.
A szerelem tükör, amelyben meglátod a legszebb, de legtitkosabb orcádat.
A párkapcsolat tükör, amelyben önmagam elutasított részeit látom.
Akkor azt hittem jó vagyok. Ma már tudom hogy csupán gyáva.
Az egyetlen tükör, amelyben megláthatjuk magunkat, a társunk szeme.
Néha az ember elsiklik dolgok felett, vagy nem vesz róluk tudomást, pedig valahol mélyen tudja, hogy valami nincs rendben.
Aki szeret, az kilép önmaga belső világából, hogy befogadja a Te fogalmának lényegét. Ez a Te, amely rajtam kívül van, mégis oly közel, segít megérteni, amennyiben meg akarom érteni, és engedem, hogy ki vagyok valójában.
Gondoltál-e valaha is arra, hogy boldogtalanságra vagy programozva, és ezért aztán tehetsz bármit, hogy boldog légy, eleve kudarcra vagy ítélve? Olyan ez, mintha matematikai egyenleteket táplálnál egy számítógépbe, és aztán sikertelenül nyomogatnád a gombokat, hogy Shakespeare idézetekkel szolgáljon.
Nagyon könnyen elfogadjuk mások ítéletét, s erre alapozva formáljuk meg a saját magunkról kialakított képet. Ahhoz, hogy igazán felszabadult légy, meg kell hallgatnod az úgynevezett jó és rossz dolgokat is, amiket mondanak, de reakcióidban az érzelmeknek csak annyi szerepe lehet, mint amennyi egy számítógépben van, amikor adatokat táplálnak bele. Mert amit rólad mondanak, az többet árul el róluk, mint rólad.
Egyik lábam: indulni nem mer, másik lábam: maradni nem. Sivatag fojt, taszít a tenger - elég nehéz nekem, velem.
Az ember nem veszi észre, mennyi kapzsiság gyülemlett fel a szívében, amíg meg nem hallja a zsebében a pénz édes csilingelését.
Igazából soha nem változunk meg, igaz? Úgy értem, a lelkünk mélyén örökké rémült gyerekek maradunk, akik azon tűnődnek, vajon mi lesz belőlük, ha felnőnek.
A boldogság gyökere: az akarj lenni, aki vagy.
Facebook
Pinterest