Idézetek a félelemről
A jövendölés arra való, hogy beavassuk magunkat abba, amit már úgyis tudunk. Abba, amitől félünk. Démonok nincsenek, csak archetípusok, amelyek közösek minden civilizációban. A félelem a veszteségtől - a Halál. A félelem a hontalanságtól - a Torony. A félelem a múlékonyságtól - a Szekér.
Az aggodalom része az életnek, de soha ne hagyd, hogy elhatalmasodjon rajtad és uralkodjon fölötted.
Néha olyan okai vannak félelmeinknek, amiket nem tudunk megmagyarázni. Néha csak a csontjainkban érezzük, hogy valami igaz, de más ostobaságnak tartaná.
A félelem leszűkíti az életemet, a vágy kitágítja. Ez egy állandó harc, nem lehet megmenekülni tőle. Néha azt tanácsolom valakinek, hogy kövesse a legnagyobb félelmeit, használja őket iránytűnek, és azért is abba kezdjen bele, amitől a legjobban fél. Azt gondolom, a legnagyobb félelem bújtatja a legnagyobb izgalmat. Tulajdonképpen csak az izgalmas, ami veszélyes.
A félelem sárga félhold, kiflivégeivel szúr.
A félelem gyakran tettre sarkall.
Star Wars: A klónok háborúja c. film
Amitől nem félsz: megölhet; ám amitől félsz: el is pusztít.
Csak a buta, együgyű emberek ijednek meg az első furcsaságoktól.
Nincs ahhoz fogható rettegés, mint amikor egy emberben megrendül az érzékeibe vetett hite...
A félelem és a rémület egyáltalán nem ugyanaz. A félelem ösztönöz, cselekvésre késztet, találékonnyá tesz. A rémület megbénítja a testet, megdermeszti a gondolatot, azt veszi el az emberektől, ami emberi bennük.
Amikor a vágy meghal, a félelem megszületik.
A félelem a nem tudásból fakad. Ez az egyetlen félelem, amit megengedhetünk magunknak. De amit tudsz, amit ismersz, attól nem kell félned.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Életem mélyén az igazi életem lapul, villámlás-ajtórésben igazi alakom oson, és mégis rettegve várom, hogy szembetalálkozom egyszer végre s véglegesen magammal, mint egy furcsa, nagy szállodai tükörben, s elmozdul a lépcső, a lámpát tartó angyal, s hullok kifosztva, megfelezve és kettétörten.
A szorongás annyiban különbözik a szomorúságtól, az aggodalomtól, a mélabútól, a nyugtalanságtól, a félelemtől vagy a haragtól, hogy nincs beazonosítható tárgya. Egy vegytiszta idegállapot, amelynek azonnali testi következményei vannak: szorítás a mellkasban, kapkodó lélegzet, idegesség, ügyetlenség (...), dühroham, aminek az első szembejövő issza meg a levét, elfojtott dühöngés, ami megmérgezi a vért, kiöli a vágyat, és éppen olyan kapkodóvá teszi a gondolkodást, mint a légzést.
Meg tudjuk akadályozni, hogy az érzéseink lebénítsák a testünket. Megszelídíthetők, mint a vadállatok. Ráadásul a félelem emléke hozzájárul az élvezethez.
Facebook
Pinterest