Idézetek a félelemről
Akkor félj a sötétben, ha sok ember van körülötted. Ha csak egyvalaki, a sötétség nem barátod, de nem is ellenséged.
Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
Nem azért születtünk, hogy állandóan féljünk. Azért születtünk, hogy boldogok legyünk. A csecsemők mindenen nevetnek. Arra születtünk, hogy boldogok legyünk és jobbá tegyük a világot.
Akár híres, akár hétköznapi emberekről van szó, a nagyszerű tettek mindig úgy születtek, hogy valaki szembe mert nézni a félelmeivel. Ez nem könnyű, de micsoda öröm, ha megtettük!
Aki fél, az nem él.
Senki sem tud normálisan működni anélkül, hogy megtapasztalná a szorongást - ez életünk lényeges része. A szorongás segít, hogy elérjük a céljainkat és elkerüljük a kudarcokat a munkánkban, a kapcsolatainkban és a magánéletünkben.
A szorongás eredeti célja az, hogy megóvjon minket a bajtól, de előfordulhat, és gyakran elő is fordul, hogy maga a szorongás okozza a bajt, mert olyan reakciókra sarkall, amelyek nem válnak hasznunkra.
A szorongással kapcsolatban (...) az a megoldás, hogy megfordulunk és szembenézünk vele. Sokkal kevésbé ijesztő, amikor belebámulunk az arcába, mint amikor üldöz és a sarokba szorít.
Az igazi félelmet nem a hatalmas szörnyetegek szülik, hanem az ártatlan külsejű kisemberek.
Kiabálni, azt tudok. (...) A gyáva ember túlélésének művészete alapvetően abból áll, hogy nem szabad kimutatni a gyávaságot. Végig kell tudni hepciáskodni a veszélyes szituációkat, és ebben nagy segítség a hatékony kiabálás.
Ki rettegést kelt másokban, maga is örök félelemben él.
Nem tudunk arra figyelni, hogy mit kellene legközelebb másképp és jobban tennünk, ha közben félelem van bennünk. Amikor az ember fél, akkor a félelemre fókuszál, és nem arra, hogy miben kellene fejlődnie. Harcolni vagy menekülni akar, vagy éppenséggel lefagy. A vezetők tehát jól teszik, ha a biztonságérzet megteremtésével, valamint az agyat kikapcsoló negatív félelmek kizárásával lehetőséget teremtenek arra, hogy a beosztottaik megfigyeljék, amit tesznek, és szükség esetén változtassanak a szokásaikon.
Érezze át a félelmeit - nevezze meg és fogadja el őket, beszéljen róluk azokkal, akikben megbízik, majd cselekedjen, függetlenül attól, hogy mennyire érzi magát kényelmetlenül. Az emberek az ön döntésére várnak. Vezesse hát őket! Kit érdekel, hogy ön hogy érzi magát? Tegye meg, amit szükségesnek tart, az érzelmek feldolgozása utána is ráér.
Az emberek félnek olyasmiktől, amiktől nem kéne, és nem félnek olyasmiktől, amiktől kéne. Ha zökken egyet a repülőgép, én is sikoltok, mint mindenki más, de a félelem föltartóztat bennünket az előrehaladásban, és akadályozza, hogy megtanuljunk dolgokat.
Ha túl sokat szórakozunk az ismeretlennel, valami rettenetes fog történni.
Rájöttem, mennyire igaz az a mondás, hogy az ember nem maradhat meghatározhatatlan ideig a görcsös félelem állapotában. A rettegés vagy a végsőkig fokozódik, míg oly mértékben túlárad, hogy az ember vagy elmenekül, vagy megőrül; vagy szép lassan lecsillapodik és elmúlik.