Idézetek a félelemről
A félelem eltorzítja a világot. Démonokat lát ott, ahol csak árnyak lakoznak.
Tegyünk valami olyant minden nap, amitől félünk.
Szinte rosszabb, ha egy pillanatra elfeledkezik a félelméről, mert olyankor az mindig újult erővel tér vissza, akár egy tébolyult bumeráng.
Ismerem a félelem szörnyű hatalmát, már uralkodott rajtam. A hit ellentettje. Az univerzumba vetett bizalom ellenkezője. Az, amikor nem hiszel a magasabb rendű önmagadban. A félelemtől verejtékezel, reszketsz, és bizonytalanságodban megkérdőjelezel mindent, amit igaznak tudsz. A félelem hatására hátat fordítasz annak, ami a leginkább számít. Elsietett döntéseket, rossz lépéseket, és később csillapíthatatlan megbánást von maga után.
- Vajon miért félnek ennyire az emberek? - Mert nem tudják, mi vár rájuk odaát... és ez nagyon félelmetes lehet. Képzeld csak el. Azt gondolják, hogy meghalnak, és attól kezdve nem léteznek többé.
A gyáva ember nem vállalja a tetteiért a felelősséget. Mert fél. És könnyebb és egyszerűbb a többiekkel együtt ordítani, mert még azt is csak tömegben meri. A gyereket felállítjuk a hisztiből és szembesítjük a tetteivel. Mi felnőttek, és okosok, és bátrak, és egyenesek és becsületesek, mikor fogunk szembesülni tetteinkkel?
A félelem nem az ördögtől való, hanem az emberi létünk alapvető és fontos tulajdonsága, amivel elindulhat a fejlődés. (...) Az egyik út: bedugom a fejem a homokba, és habzsolom, falom a külsőségeket, hogy majd a segítségükkel jobban érezzem magamat. A másik út: ki merem mondani azt, hogy gyáva vagyok kockáztatni, vagyis elfogadom, hogy a gyávaság ott lakik bennem. Csakhogy azt is tudom, hogy csak rajtam áll, hogy másként döntök-e.
A düh nem más, mint elfojtott félelem.
A legtöbb ember ketrecét a félelem hozza létre, maguknak csinálják őket.
A filozófusok szerint boldog lélek az, akinek csak attól kell félnie, hogy az emberek igazságtalanok. (...) Bajban inkább az van, akinek attól is kell félnie, hogy igazságosak.
Nem gondolom azt, hogy teljesen felszámolhatjuk a félelmet. Életünk részét képezi a bizalommal, a bánattal és az örömmel együtt. Ami felszabadít bennünket, az az, ha nem félünk többé félni.
A ördög, akit ismersz, még mindig jobb annál az ördögnél, akiről fogalmad sincs.
Az igazi rémület fizikailag minden érzelem közül a legbénítóbb. Kimeríti a belső elválasztású mirigyeket, izomfeszítő szerves vegyületeket pumpál a véráramba, fölgyorsítja a szívverést, kifárasztja az agyat.
Csak az ismeretes dolgok biztonságosak. Csak az ismeretest tűrhetjük meg. Az ismeretlen... sebezhetőséget jelent.
Soha nem sikerült megküzdenie egy tragikus démonnal: azzal a bénító magányosságérzettel, ami abban a pillanatban tört rá először, amikor az apja halálának pillanatában megértette, milyen könnyű elveszíteni a szeretetet. (...) Abban a pillanatban, ahogy igazi szerelem vagy barátság közelébe került, pusztító szökőárként mindjárt rátört a félelem, hogy ismét olyan kegyetlenül elragadhatják tőle.