Idézetek a félelemről
Félelem és az igazi szeretet egymást kizárja. Az a szeretet, amit bármiféle félelem vagy szorongás motivál, nem valódi szeretet.
- Félek. - Ki nem? A félelem természetes dolog. Csak ne hagyd, hogy eluralkodjon rajtad.
Időnként nem azért szeged meg a szabályokat, mert mérges vagy. Időnként azért szeged meg a szabályokat, mert félsz.
Űzd el a félelmet... küzdj ellene. Küzdjél, és ne add fel. Mert akkor egy nap meg fogsz változni. Mindnyájan változunk.
Az első pofon után elkezd pusztulni a kapcsolat. Utána már semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte volt. A férfinak lehet, hogy csak egy pofon, de a nőnek az egész élete. Egy illúzió elvesztése. Örökre. Mert egy pofon után a nő mindig félni fog, ha a férfi felemeli a kezét. Még akkor is, ha azzal esetleg épp simogatni akart, nem pedig fájdalmat okozni.
Amíg az ember a félelmeit használja a döntéseihez, tulajdonképpen menekül. Csak abban az esetben indul el egyáltalán valami felé, amikor elég bátorságot gyűjt ahhoz, hogy bár fél, mégis a vágyait kövesse.
Ha el akarjuk kerülni azt, amitől a legjobban félünk, unalmas lesz az életünk. Ez az ára.
A félelem olyan, mint az időjárás. Csak azért, mert esik az eső vagy havazik, én nem mondom le a látogatást, ha már megígértem. Felöltözök, és már indulok is hozzád, akár esik, akár fúj. Meg lehet tanulni, hogy azt fogom csinálni, amit én akarok, még akkor is, ha félek, rettegek vagy hányingerem támad.
Azért ismétlünk valamit, mert még ha rettenetes is, de ismerős. Az ismeretlen jó veszélyesebb, mint az ismerős rossz.
A tudás hasztalan a tettek híján, és a félelmeimet ki kellett tennem az asztalra, kalapácsot emelni rájuk és apró darabokra zúzni mindet, mielőtt én török össze alattuk.
Attól is félünk, hogy félhetünk, így a félelem legyőzése fellelkesít minket.
A legtöbb félelmünk, amelyet magunkkal viszünk a felnőtt életünkbe is, gyakran abból táplálkozik, ami "megtörténhetne" vagy "megtörténhetett volna", nem pedig abból, ami tényleg be is következik.
Előjött az ágyam alól a szörny, és most nekem panaszkodik, hogy fásult és depresszív, meg hogy már a félelem sem a régi.
A biztonság általában babona. Nem létezik a természetben.
Az ösztön hazugság, amire a tévedését remélő rettegő test késztet minket.
Facebook
Pinterest