Idézetek dalszövegekből
Pár fájó érzés a szívverésnek utat adva született Pár dobbanásban fogalmazódott meg ez az üzenet Így egy művészlélek művészettel minden érzést feltár Ettől a fájdalomtól lesz ez most egy szenvedélyes leltár.
De azt mondom neked, nézd magad legelőször Mert lehet, hogy a bűnben mindenkit megelőzöl És ha úgy látod, hogy minden helyes, amit teszel Akkor jön majd egy nemzedék, amit a te tetted nevel.
Szívből szeretni, híven! Nincs szebb, égni e tűzben! És együtt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen! Szívből szeretni mámor, elvész közel s a távol! És érezd, a szíved lángol, eltűnt a múlt a mából!
Egy nap el fog tűnni minden fájó súly a szíven. Eljön, úton van már, érzem, ott áll majd a fényben. S így szól: egymagunkban voltunk, mostantól már ketten, forró szerelemben! Egy nap megtörténhet, halált hoz az élet, szerelmünknek nem vet véget!
Azt hiszem, nélküled is tudom, hogy hol a helyem. Azt hiszem, még jobban nyitva tartom a szemem. Azt hiszem, egyedül is rájövök, hogy mi jó nekem. Azt hiszem, elengedheted mind a két kezem.
Csenddel üzenek néked, mert hidd el, igazán félek, hogy most kevés a szó, az se kimondva jó.
Belül én már rég meghaltam, csak a maszkom él, belül én már rég meghaltam, egy maszk nevet feléd.
A tenger elmossa tegnapom Szól a víz De mit beszél?
Nevetni az tud csak igazán, aki már eleget sírt.
Ebben a mesében részeg a herceg és ronda a királylány De néha a szemétdomb felett is felragyog a szivárvány.
Egy illatról bevillan egy hangulat Az agyamban újra él a pillanat Másodpercek alatt ugrom éveket Mikor minden mozgott és lélegzett.
De soha ne légy, ki a sorba beáll, Mások után, ameddig élsz. Soha ne szégyelld, ha máshogy élsz, Amíg érzed, hogy így többet érsz. Soha ne szégyelld, legyél önmagad, Ne félj, álmaid nem kell, hogy megtagadd.
Soha többé ne lássam a napot És ne lássam többé a mosolyod Legyünk halottak Az élettől távol Csak csukd le a szemem Fogj erősen És temess el mélyen a szívedben.
Úgy feküdj le, hogy legyen miért felkelned. Felkötöm magamat egy cérnaszálra, Minthogy olyan legyek, akinek nem lehet álma, Ha kell, elmegyek innen, én nem leszek gyáva, Már jegyet váltottam az álomvilágba.
Képzeld el, hogy ott van, benned él, hogy néha bármit megtennél, hogy végül megtaláld a fényt az alagút végén.
Facebook
Pinterest